Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - Nagy Imre, mártírhalált halt magyar miniszterelnök emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KÖVÉR LÁSZLÓ, a Fidesz - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KÖVÉR LÁSZLÓ, a Fidesz
4167 szájízzel, sőt haraggal távoztak. Nagy Imre beszéde nagy csalódást okozott nekik azzal, hogy követelései ket nem fogadta el, jószerével nem is említette. Alig valamivel később a tüntetők ledöntötték Sztálin szobrát. Ugyancsak este kilenc órakor a rádió védői a követelések nyilvánosságra hozatalához ragaszkodó, az épületet ostromló tüntetők közé lőttek. Erre e z utóbbiak a védőktől, az erősítésül küldött katonaságtól, gyári raktárakból szerzett fegyverekkel megkezdték az épület ostromát. Megkezdődött a fegyveres felkelés." Egy Párizsban 1983ban megjelent munka pedig így összegez: Nagy Imre magatartását illetően többékevésbé világos összképet alkothatunk. Nagy, attól kezdve, hogy a jugoszláv követségen nyert menedékjogot, majd Romániába volt deportálva, egészen a perig, sőt az utolsó szó jogáig, vagyis az első perctől az utolsóig következetesen elutasította a vá dlott szerepét. Megegyezésre csak elvei fenntartása mellett lett volna hajlandó. Az ügy első szakaszában, vagyis a per előtt Kádár és Münnich részéről több ízben kompromisszumos együttműködésre kapott felszólítást. Ezeket elutasította. Így készült a halálb a. És végezetül, tisztelt Országgyűlés '56 egyik veteránjának, Gosztonyi Péter történésznek egy gondolatát szeretném idézni, amely a történelem tragikus ismétléséről szól. "Aki 1956. november 4e után civilként jelentkezett a forradalmat és szabadságharcot idegen csapatok behívásával leverő, úgymond forradalmi munkásparaszt kormánynál, és ott karhatalmi feladatra fegyvert, kiképzést kapott, az egyértelműen a szovjet mintájú pártmilícia tagja lett. Egy magyar sturmabteilungos, vagyis a hitleri náci párt SAlegényének megfelelő személy, azzal a különbséggel, hogy nem horogkeresztes karszalaggal, hanem vörös csillagos, pufajkás egyenruhában járt. Ezek a pufajkások nem az üdvhadsereg katonái voltak. Ütöttek, vágtak, lőttek. Ezek szemrebbenés nélkül teljesítetté k a pártvezetőség utasításait Budapesten és vidéken. Velük szemben mindenütt fegyvertelenül állt a nemzeti tudatában meggyalázott, elárvult nép. Tisztelt Országgyűlés! Úgy érzem, sokakkal együtt, hogy elkerülhetetlen, hogy Horn Gyula miniszterelnök úr ebbe n a kérdésben megszólaljon. A Magyar Szocialista Párt a maga adósságát, amit Vitányi Iván képviselőtársunk említett, véleményem szerint tisztességesen nem ezzel a javaslattal rendezheti. Az MDF nem támogatja az előterjesztést, és magáévá teszi azt a kezdem ényezést, amely valamennyi áldozat emlékének megörökítésére irányul. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kövér László képviselő úrnak, a Fidesz - Magyar Polgári Párt vezérszónokána k. DR. KÖVÉR LÁSZLÓ , a Fidesz képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném elöljáróban bejelenteni, hogy nagy valószínűséggel nem tudom magam tartani a házbizottság ajánlásához, amely az időkeretre vonatkozott. De lévén az ajánlás fogalm ilag nem kötelező jellegű, gondolom, ez megbocsátható lesz. Tisztelt Ház! A rendszerváltozás, a történelem... ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Képviselő Úr! Jobb, ha előre zavarom meg a felszólalását, mint közben. Úgy gondolom, hogy ez a megállapodás a napirendn ek a része, és ezért a 10 perc betartása kötelező. Én a magam részéről kérem, hogy 10 perc alatt fejezze be, a többi gondolatát pedig a vita további részében mondja el. (Közbeszólás jobb oldalról: A Házszabályt kellene betartani.) DR. KÖVÉR LÁSZLÓ , a Fides z képviselőcsoport részéről: Elnök Úr! Szeretném megjegyezni, bár nagyon sajnálatosnak tartom, hogy ebben a nagyon fontos vitában ügyrendi összecsapással kell kezdeni a beszédemet, de nincs a Házszabálynak olyan pontja, amely az elnök úr szavait alátámaszt aná. Másodsorban, a házbizottság
