Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 4 (184. szám) - Nagy Imre, mártírhalált halt magyar miniszterelnök emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VARGA LÁSZLÓ, a KDNP
4163 kísértéstől való megtisztulás. BajcsyZsilinszky Endre és Nagy Imre két párhuzamos csillaga a magyar történelemnek, ugyanolyan életút, ugyanolyan tét. Most Nagy Imréről van szó. Amikor a sors feltette a kérdést Nagy Imrének, hog y mit választ, választjae a külső hatalmak által megszentesített álszocializmust, a hatalom biztonságával vagy pedig a népet választja, a demokráciát választja, akkor is, hogyha az a hatalom, amelyet szolgált, mindenestül elvész. Nagy Imre a demokráciát v álasztotta, Nagy Imre a népet választotta és ez a tette, ebben a történelmi helyzetben szimbolikus. Mert ennek a tettnek világtörténelmi jelentősége volt a szovjet birodalom összeomlásában, mert ennek a tettnek világtéte, magyar történelmi jelentősége volt a magyar népnek a demokrácia melletti megszilárdulásában. Mert igaza van a költőnek, hogy nem attól tudjuk meg, hogy ki a nép fia, hogy honnan jön, hanem hogy hová megy és ahová Nagy Imre ment, az a mi számunkra szent, mert vállalta a maga számára a legsú lyosabbat is és nyilvánosan pecsételte meg. Akkor hát hadd mondjak még egy ellenérvet a törvény ellen. Miért a szocialisták? Talán azért, mert túlságosan sok az adósságunk Nagy Imrével és '56tal szemben? Én töredelmesen megvallom, mint szocialista, hogy i genis súlyos adósságaink vannak '56 emlékének ápolásában, Nagy Imre emlékének ápolásában, életútjának ismertetésében, abban a mélyreható elemzésben, itten Halda Aliz szavát idézem, amelyet meg kell tennünk. Más pártok nevében nem beszélhetek, mindenki vess en számot a saját lelkiismeretével. De a parlament nevében igen. Vajon mindent megtettünke, vajon tisztae a lelkiismeretünk, hogy a forradalomnak egyaránt történelmi, társadalmi és erkölcsi jelentőségét kellőképp tisztáztuke a nemzet előtt, kellőképp fe ltártuk és felmutattuke a világ számára és hogy vajon a résztvevőknek és a megkínzottaknak nem kárpótlást, mert nem lehet kárpótlást adni, azért megszenvedtek, de megadjuke azt a tisztességet és az öreg napjaikra való megnyugvást, amit meg kell adni? Ami t tettünk, szeretném mondani, hogy ez a kormány tette. De nem elég. Tehát megtettünke mindent? Nem tettünk meg. Akkor miért nem találjuk meg a közös hangot ebben? Csak talán nem azért, amit az írószövetség elnöke mondott, hogy a parlament nem tud mit kezd eni a forradalom szocialista miniszterelnökével. Csak talán nem fojtjuk bele a nemes indulatokat a kicsinyes pártharcoknak a menetébe? Én azt szeretném mondani befejezésül, hogy ami 1958ban történt, az nem kicsiny dolog. Magyarország törvényes miniszterel nökét, a forradalom törvényességével választott miniszterelnökét kivégezték. Ez egy égrekiáltó bűn. Ezt nem lehet pusztán parlamenti, vagy gyűlési szónoklatokkal orvosolni. Ehhez - ha a parlament meg akarja tartani a legfontosabb folytonosságot, a tisztess ég folytonosságát , akkor a parlamentnek is kell valamit mondania ahhoz, hogy lezárjuk ezt az ügyet. Megtehette volna a parlament 1990. évi I. törvény esetében. Nem tette. Az utolsó nap, az utolsó éjszaka valaki kivette Nagy Imre nevét. Nem kutatom, hogy kicsoda, ne kutassuk, hogy ki, de javítsuk ezt a helyzetet és adjuk meg azt a tiszteletet Nagy Imrével együtt a forradalom valamennyi mártírjának, a forradalom valamennyi hívének, a forradalom eszméjének és mindannak az álomnak, amit a magyar nép, a magyar társadalom, a magyar nemzet a demokráciáról magának megalkotott és ami reményeink szerint (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) 1990 óta, bár nem azonnal és nem bajok nélkül, de valóra válik. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Magam is szívesen hallgatom az ilyen színvonalas előadásokat, de nagyon kérem képviselőtársaimat, hogy gondoljanak a megállapodás szerinti időtartamra és ne rontsuk el az ünnepi hangulatot percek és másodpercek fölötti vitával. K öszönöm szépen. Most megadom a szót Varga László úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. (8.40) DR. VARGA LÁSZLÓ , a KDNP képviselőcsoport részéről: Elnök úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, kevesen vagyunk ebben a parlamentben, a kik személyesen ismerték Nagy Imrét. Különösen kevesen, vagy csak ketten,
