Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 19 (147. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1718. szám) általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
415 eszközeikkel dolgozzanak, míg a nagyobb volumenű munkákat végezzék közösen, közös tulajdonú eszközökkel? Mindezt, úgy gondolom, bízzuk a szövetkezőkre, a törvény kereteket , lehetőségeket biztosítson számukra, figyelembe véve a folyamatosság és a szerves fejlődés elvét. Konkrétabban néhány észrevételt a módosításokról. Ismeretes, hogy a beterjesztett törvényjavaslatnak a következő négy lényeges területe van: Az első módosítá s lehetővé kívánja tenni, hogy a szövetkezetnek természetes személyek mellett jogi személyek is lehessenek teljes jogú tagjai, illetve így jogi személyek is alakíthassanak szövetkezetet. Elfogadása esetén ez segítheti a vertikális integrációt, javíthatja a versenyképességet, növeli a mezőgazdasági termelők összefogásának lehetőségét, s így akár a beszerzési, akár az értékesítési piacokon javítja az érdekérvényesítés lehetőségét. Vannak elképzelések esetleges szűkítésre, mely szerint csak szövetkezetek alakí thassanak másodlagos szövetkezetet, kiszűrve ezzel a spekulációt, de ugyanakkor ez a versenyképességre, illetve a vertikalitásra kedvezőtlenül hat, ugyanis kizárja a társaságokat, amikből egyre több lesz. A megoldást talán az jelentheti, hogy az ellenőrzés többségében a szövetkezetek kezében marad - ezt többen javasolták a vitában is. A másik fontos módosítás a fel nem osztható vagyon lehetőségének megteremtése. Mint már a bevezetőmben említettem, az átmeneti törvény alapján a szövetkezetek vagyonát képező teljes eszközállomány részjegyekben és szövetkezeti üzletrészekben felosztásra került. Ezek nem ledegradált szövetkezetek - mint a múltkor elhangzott , hanem e tény által instabil, kevésbé fejleszthető szövetkezetek. E módosítás lehetővé tenné, hogy a szö vetkezetek stabilabbakká válhassanak, jobban részt tudjanak venni egy adott térség gazdasági tevékenysége integrálásában, amire külön szabályok szerint állami támogatás is igénybe vehető. Ennek jelentősége a hátrányos helyzetű, illetve kedvezőtlen termőhel yi adottságú térségekben még nagyobb. Harmadsorban a szövetkezetek és a tagok között létrejött munkamegállapodások időtartamát a szövetkezeti tag részére a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó juttatások szempontjából is figyelembe lehessen venni. Úgy gondolom, hogy a javaslat egyértelmű és korrekt. A negyedik lényeges módosító javaslat a részleges átalakulás lehetővé tétele. E lehetőség a piachoz való rugalmasabb alkalmazkodáshoz segítheti a gazdaságokat. A szövetkezetek szétválásá ra vonatkozó szabályok alkalmazásával - ha az érdekek úgy kívánják - az adott szövetkezet egy lépcsőben társasággá alakulhat, különösebb bürokratikus, adminisztrációs procedúra nélkül, illetve elejét lehet venni annak, hogy például én szorgalmazom az átala kulást, majd meggondolom magam, és inkább a pénztárba megyek, hogy számoljanak el velem. Sajnos a versenyképességet javító több módosítás hiányzik, így például a szövetkezet a tagjainak nyújtott gazdasági, szociális, kulturális támogatás, illetve az adott térségnek nyújtott esetleges segítség nincs preferálva. Igen nagy az igény, és az állam válláról venne le, illetve vesz le terheket. Kedvezőnek ítélhetjük azt, hogy egyik módosító javaslat sem tartalmaz kötelező érvényű alkalmazást, illetve a szövetkezeti alapszabály kötelező módosítását, így kiki érdeke, saját belátása szerint dönthet. Fontos tisztázni, illetve hangsúlyozni, hogy a jövő szövetkezetei, szövetkezései, de már a jelenéi sem a múltbéli időkre emlékeztető konstrukciók, akár a tulajdonosi összet ételt, akár a működést tekintve, de igenis a felhalmozott, hasznosítható értékeket, eszközöket, tapasztalatokat megőrizve, felhasználva lehet a mezőgazdaság, de általában a gazdaság versenyképességét is javítani. Nem kell félteni a magyar parasztot: lehető séget, törvény adta keretet, irányokat, garanciákat kell számára biztosítani. Higgyük el, ki fogja találni mi a jó számára, kivel, kikkel, milyen feltételekkel, hogyan szövetkezzen, illetve gazdálkodjon - ebben kell segíteni most ezen törvény és a későbbie k során is. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) :
