Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 3 (183. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. BENKŐ ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - HORN GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP):
4121 Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos, teljesen eltűntek a nevek. Már a harmadik kétperces körnél tartunk, úgyhogy az eddig jelentkezett Horn Gábor, Benkő András és Tóth András képviselő uraknak adom meg a szót, utána több kétpercesre nem adok szót. Tehát következik Benkő András képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. DR. BENKŐ ANDRÁS (MSZP) : Csak igen röviden szeretnék szólni. Kár, hogy az érettségivel kapcsolatban elment a vita. Nem erről van szó. Itt a közoktatási törvényt vitatjuk. A 7.§ (5.) a következőképpen szó, ami az érettségivel kapcsolatos: érettségi vizsga egyes tantárgyaiból kétféle, eltérő szintű követelmények alapj án tehető vizsga. Tehát egyes tantárgyai. A mai helyzet rögzítése e törvényben, és én javaslom, hogy az érettségi vizsgával kapcsolatos vitát vigyük át szakmai fórumokra, és ne a közoktatási törvény módosításával kapcsolatban. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Kö szönöm szépen. Horn Gábor képviselő úrnak adom meg a szót. HORN GÁBOR (SZDSZ) : Tehát, én egyrészt azt gondolom erről a vitáról, hogy természetesen nem feltétlenül nekünk kell lefolytatni ezt a szakmai jellegű vitát. A törvény tervezete, mint ahogy ezt Benk ő képviselőtársam most fölolvasta, egyszerűen egy lehetőséget teremt meg, egy olyan intézményes keretrendszert, amiről legnagyobb meglepetésemre az előbb Kovács Kálmán maga is beszélt, tehát tulajdonképpen egyetértünk, át lehet ide ülni, hiszen Kovács Kálm án azt mondta, hogy meg kell oldani az érettségi és a felvételi összevonását, erre teszünk kísérletet. Szó nincs arról, és ezt nagyon komolyan mondom, elsősorban Medgyasszay Lászlónak, mert számomra nagyon szimpatikus és követendő igenis az ő aggódása, ak ár szülőként is, hogy az érettségi alapszintjét, vagy nevezzük ezt normál szintnek, bárki a jelenlegihez képest alacsonyabbra akarná megállapítani. És éppen ezért így tényleg van egy hiány, mint jeleztem az előbb, és ez egy valóságos bizalmatlanságot szül ez a hiány, én ezt elismertem. Arról van szó, hogy az érettségi normál szintje az maradjon meg ott, ahol most van. A meggyőződésem szerint egy normális, 12 évig iskolába járó diáknak különösebb nehézségek nélkül teljesíthető. És ehhez képest legyen egy oly an emelt szint, ami egyben adott tantárgyakból, tehát mondjuk, matematikából és fizikából, ha valaki természettudós akar lenni, belépést jelent az egyetemre, főiskolára. Ennyiről van szó, és nem többről. Azt gondolom, hogy ez elsősorban a diákok érdekeit s zolgálja. (Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) Nyilván megnehezíti abban az értelemben a tanári szakma munkáját, hogy újra kell gondolni bizonyos dolgokat, például együttműködésre van szükség a felsőoktatás és a közoktatás között a követelmények megállapításában. Ez alapvető fontosságú, mert egyébként nem legitim ez a lépés. De a törvénytervezet módosítása nem tesz mást, mint ennek a lehetőségét megteremti. És az már egy komoly szakmai kérdés, és én ezzel egyetértek mindann yiukkal, akik ezt felvetik, hogy ennek a tartalma mi lesz, de szerencsére ennek a tartalmát nem a parlamentnek, nem oktatáspolitikusoknak, hanem a szakmának kell megfogalmaznia. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Az alelnök ú r engem arról tájékoztatott, hogy a kétpercesek ezzel befejeződtek, és akkor megadom a szót Szöllősi Istvánné képviselő asszonynak, MSZP. Őt követi Takács Imre, MSZP, jegyző képviselőtársam segítségével mondom ezt. SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP) : Köszönöm szépen . Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a közoktatási törvény módosításával kapcsolatosan, először a mondanivalómat általános megjegyzésekkel kezdjem. A
