Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 3 (183. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
4119 Az, akiről az előbb hallottun k, hogy egy rektor úr is kifejtette az álláspontját, az nemcsak a saját álláspontja volt, hanem a rektori konferencia álláspontját fejtette ki, amelyik nyilatkozatban is - nyilvánosságra hozott nyilatkozatban is - elutasította azt, amit kétszintű érettségi nek hívunk. A kérdés gyökere valóban az, amit SZDSZes képviselőtársunk fölvetett, hogy hogyan lehet a jövőben egy tömegesnek ígért érettségi esetében az egész dolgot szabályozni. S ez a kérdés az, ami az ellenzéket is izgatja, hogy vajon nem válike a töm egesen ígért érettségi puszta, formális, mennyiségi ígéretté, hogyha ez olyan rendszerben valósul meg, amelyben az érettségi minősége radikálisan csökkenhet. S ezt kell elkerülnünk, illetve ennek a veszélyét kell csökkentenünk. Egyetértünk abban, hogy az é rettségi mai rendszere minimális reformra érett. Hozzá kell nyúlni ehhez a rendszerhez, de nem oly módon, ahogyan erre vonatkozóan a minisztérium eddig anyagokat tett le, s nem oly módon, aminek az egykét pontja szerepel a törvénytervezetben. A gond az va lóban, hogy több irányban lehet kiegészíteni azt, amit ma a törvénytervezet tartalmaz. Ki lehet egészíteni egy racionális, mondjuk így: fontolva haladó, fokozatos reformra is, de ki lehet egészíteni - s ettől félnek a bíráló pedagógusok - egy radikális, ké tszintű érettségit bevezető vágásra is. Ez a gond ma. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Megadom a szót Csizmár Gábor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Én azt gondolom, hogy ha többszáz pontos módosító indítványban van három vagy négy olyan pont, ami körül vita alakul ki, akár még a koalíciós pártok között is, ez nem azt jelenti, hogy nincs kimunkálva egy törvényjavaslat, hanem azt jelenti, hogy van háromnégy vitatott vagy öthat vitatott olyan pont, ami az Országgyűlés plénumán igényli az alapos szakmai beható vitát, és a későbbi döntést. Én tehát ebből nem vonnék le olyan következtetést, mint Pokorni Zoltán levont. Ami a pedagógiai szakaszokat illeti, Kovács Kálmán képviselő társamnak szeretném mondani, hogy sem a törvényben nem szerepel a 6+4+2, s Pokorni Zoltánnak pedig szeretném jelezni, hogy a NATban sem szerepel a 6+4+2. Itt megint az a probléma jön elő, hogy miről vitatkozunk? A benyújtott törvényjavaslatról vitatkozunk , vagy a mögé gondolt különböző elképzelésekről, vagy korábbi tervezetekről? Én ezt az álláspontot vallom ebben a kérdésben, hogy én nem értek egyet a 6+4+2es szerkezettel. Különösen nem olyan modellekkel, amelyek iskolaszerkezeti ösztönzéseket adnak a 6+ 4+2nek. Egy jó változat, hogyan ad 6+2+2+2 logikában szabályoz... (sic!) Én úgy gondolom, hogy a tizenkét évfolyamra szabályozás a legkorrektebb szabályozási mód, amit hosszú távon érvényesíteni kellene, ezért talán ezekben a kérdé sekben van esély az egyetértésre. Ha a képviselőtársaim úgy látják, hogy ezekben a kérdésekben a mögé gondolt, esetleges, gyanúsított felfogások ellen védeni kell a törvényjavaslatot valamifajta garanciákkal - és vonatkozik ez a kétszintű érettségire is , én a magam részéről nagyon nyitott leszek olyan módosító indítványokra, amelyek azokat az elemeket teszik a törvényjavaslatba, melyek kizárják, hogy félreérthetők legyenek. Egyébként a kétszintű érettségi kapcsán, én azt gondolom, hogy legalább abban érts ünk egyet, hogy a mai helyzetet legitimálni kell. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm a szót. Megadom a szót Szöllősi Istvánné képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP) : Még nem. ELNÖK (dr. Fü zessy Tibor) : Két percre gondoltam.