Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 3 (183. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - TÓTH ANDRÁS (MSZP) - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
4111 Sokan szóltak és szólnak az előterjesztésnek a tanítást és a nevelést megnehezítő vagy lehetetlenné tevő, a tanulási és a t anítási szabadságot korlátozó, az aktuális gazdaságpolitikát kiszolgáló és a tanári létezést, egzisztenciákat veszélyeztető következményekről. Én a magyarországi oktatás jövője szempontjából egyik legfontosabb kérdésről, a gimnáziumok sorsáról, az érettség i vizsgáról szeretnék szólni. Mértékadó szakmai műhelyek szerint a törvény javasolt módosítása komoly károkat okozna a magyarországi oktatásban, különösen az értelmiségi képzésben. A legnagyobb hibája, hogy leépíti a középiskolai, pontosabban a gimnáziumi képzést, amelynek színvonala az egyetemi képzés hatékonyságát is meghatározza. Meg kell hogy jegyezzem, hogy ez az állítás a gyakorló szülő szemével is igaznak tűnik. Miben látjuk a középszintű oktatásra leselkedő veszélyeket? A törvény ugyan különböző isk olatípusokról beszél, és nem szünteti meg, nem tiltja, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat, megnehezíti azonban az ilyen iskolák kialakulását. Ezen túlmenően a meglevők működését szinte lehetetlenné teszi. A törvény módosítása, a hat, négy- és kétéves pedagógiai ciklusok bevezetésével át fogja alakítani az iskolaszerkezetet, az egységes hatosztályos elemit a négyosztályos alsó középszint követi, és erre épül a kétosztályos felső középszint, amely lényegében a mai gimnáziumnak felelne meg, hiszen ez kész ít elő az érettségire. Itt tehát a fő probléma az, hogy a meglevő iskolaszerkezet a nem kívánatos 6+4+2 irányban alakul. Jelenleg a nemzeti alaptanterv az első tíz évfolyamra szól. Nem nyilatkozik arról, hogy mi történik majd a középiskolák utolsó két oszt ályában. A legfontosabb - idézőjelbe tett - szabályozó szerepe abban van, hogy nem szabályozza a középiskolák utolsó két évét, átadja a szabályozást egy senki által nem ellenőrizhető intézetnek és az általa megállapított követelményeknek. A nemzeti alaptan terv minimumtanterv, és egységesen érvényes minden iskolára és nemcsak a tartalmi elemeit, hanem szakaszait tekintve is. Ezáltal hozzászögezi a középiskolát az általános iskolákhoz. Együtt kell haladniuk. Hasonló a helyzet ahhoz, minthogy ha egy futóversen yen megparancsolnák a mezőnynek, hogy együtt fusson. Világos, hogy a leglassúbbak fognak futni, és senki sem nyer majd világbajnokságot, de a legtöbb versenyző még a saját formáját sem hozhatja. (19.20) Ha valaki nem értené, hogy mit jelent az átjárhatósá g állami garanciája a törvénymódosító javaslatban, annak figyelmébe ajánlom ezt a hasonlatot. A legnagyobb baj azonban a kétszintű érettségi bevezetésének szándéka. Ennek a lényege, mint tudjuk, abban van, hogy az érettségi tantárgyakból magasabb és alacso nyabb szinten lehetne vizsgát tenni. A magasabb szintű érettségi vizsga tehetné lehetővé a felsőoktatásban való részvételt, az alacsonyabb szintre tett érettségi vizsga a felsőoktatásban való továbbtanulásra nem jogosítana. A kétszintű érettségihez kétszin tűen megfogalmazott követelményrendszer tartozna. A diák két évvel az érettségi előtt választás elé kerül. El kell döntenie, hogy mely tárgyakból kíván alacsonyabb, illetve magasabb szinten érettségizni. Egyébként az előkészítés során a kötelező és választ ható érettségi tantárgyak tekintetében - ismétlem, mint tudjuk , több változat született meg és került nyilvánosságra. Az első fogalmazványban csak a matematika, az anyanyelv és nyelvtana és egy idegen nyelv szerepelt a kötelező érettségi tárgyak között. A második fogalmazvány a), b), c) változatot tartalmazott. Az a) változat lényegében a jelenlegi gyakorlatnak megfelelő tárgyakat jelöli meg a kötelező érettségi tárgyak között, a törvénymódosító tervezet végül is az a) változatot tartalmazza. A kétszintű érettségi bevezetése egyrészt az esélyegyenlőtlenség forrása, hátrányos helyzetbe hozza az egyént, másrészt az oktatás színvonalának rohamos esését eredményezheti a társadalom egészének és nem utolsósorban a jövendő nemzedékeknek kárára. Ezeket a hátrányok at öt pontban foglalom össze. Az érettségi vizsga két funkciója téveszme. Az érettségi vizsgától nem követelhető meg, hogy a munkavállalás esélyeit javítsa. Az a helyes, ha az érettségi után a fiatalember szert tesz speciális tudásra, szakmát tanul vagy di plomát szerez. Az érettségi csak akkor növelné a munkavállalás esélyeit, ha a színvonala csökken, és ezzel együtt a
