Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 3 (183. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ):
4102 Következő kérdés, amiről mindenképpen azt gondolom, hogy kell beszélni, ez a társulás. Bár erről is hangzott már el, de kell beszélni róla. Az ö nkormányzati berkekben most már kialakulóban van, hogy a társulásokkal kapcsolatosan kell készíteni egy külön törvényt, egy társulási törvényt, amelyik remélhetőleg 1997ben elkészül. A társulás önkéntes, önkormányzati törvény rögzíti, hogy az önkormányzat ok önkéntesen társulnak, s ennek sokféle szabad formája van. Általában amikor a falusi iskolák társulásáról beszélünk, meg a sajtóban is elhangzik, akkor inkább a negatív példák jönnek elő, s kevésbé beszélünk a pozitív példákról, pedig ilyenek is vannak. Tehát több önkormányzat igenis, nagyon jó társulási formákat tud kialakítani, most ez preferálva is van természetesen, nagyon sokféle megoldást tud kitalálni. Van arra példa, például, hogy három település úgy csinálja a társulását, hogy az egyikben óvoda v an, a másikban alsó tagozat, a harmadikban felső tagozat, tehát mindenhol van közoktatási intézmény, megegyeznek egymással. De olyanra is van példa, hogy bizonyos fontos szakmai feladatokat, akár a számítógépes oktatást vagy a nyelvoktatást társulási formá ban oldják meg. Tehát, igenis van nagyon sok lehetőség, nyilván ez országrészenként különböző, de ebben az ügyben azt gondolom, tényleg nem kell ráerőltetni az önkormányzatokra semmiféle direktívát, ha akarnak, és azt gondolom, hogy egyre jobban erősödik a társulási akarat, meg fogják találni azt, ami a falujuk, a településük és a szakmai feladatok szempontjából is előnyös. (18.40) A finanszírozásról nagyon röviden. Én azt a számot ismerem, gondolom jól ismerem, hogy 1995ben arányaiban egy 6040%os finans zírozás volt átlagosan. Tehát 60 állami, 40 önkormányzati támogatás. Nyilvánvalóan ebben benn van, hogy a kistelepülésen ez az arány eltolódik, többe kerül az iskola, nagyvárosban kevesebbe kerül az iskola. Ehhez az arányhoz képest mindenképpen ez a törvén ytervezet jelentős előremozdulást jelent, hogy mi lesz végül is a törvényben, ugye ez alku tárgya, de mindenképpen egy előmozdulást jelent, és én azt gondolom, bár ez fölvetődik kérdésként, hogy na majd akkor az önkormányzat kevesebbet fog hozzátenni, nem hiszem. Ugyanis, amikor kevés volt az állami központi normatíva, akkor az önkormányzatok első helyen tettek hozzá az iskolák működéséhez, fontosnak tartják az iskolaügyet, továbbra is fontosnak tartják, úgy gondolom, tehát ez a lehetőség talán egy levegőt ad számukra, és az iskolák szakmai feladatait jobban tudják támogatni. És befejezésül, azt hiszem ma még erről nem esett szó, a megyei közoktatásfejlesztési tervről. Amelyet nagyon fontosnak tartok, a megyei közoktatásfejlesztési tervben egy régiónak vag y megyének meg lehet fogalmazni a fő, közoktatással kapcsolatos fejlesztési prioritásait, és én nagyon támogatom azt a megoldást, hogy ez a megyei területfejlesztési tanácsok jogkörébe tartozzon. Ugye volt egy olyan alternatíva, hogy a megyei önkormányzato kéhoz, azért mert a megyei önkormányzat érintett az ügyben, hiszen intézményei vannak, a megyei területfejlesztési tanácsban pedig a különböző önkormányzati típusok, a kistelepülések is társulásaik útján a kamarák, más szervezetek képviselve vannak. Ez egy jó fórum arra, hogy a fenntartók minél szélesebb köre megjelenjen. Természetesen be kell vonni más iskolafenntartókat is ebbe a tevékenységbe. Másrészt pedig, és erre azt hiszem, hogy a közoktatásban dolgozók kevésbé figyelnek, hogy a megyei területfejles ztési tanácsok rövidesen el fogják fogadni a megye területfejlesztési koncepcióját, aminek nemcsak infrastruktúrafejlesztés a célja, hanem humán fejlesztés is a célja, munkahelyteremtés is a célja, tehát a közoktatással ez nagyon szorosan egybekapcsolódik , tehát végre azt gondolom, ha ügyesek vagyunk és odafigyelhetünk, hogy benyomulhat ide az oktatás az igényeivel, és egy komplett területfejlesztést lehet készíteni. És nyilvánvalóan a területfejlesztési tanácsoknál meg fognak jelenni pénzek is, hisz már i dén megjelennek 3 és 600 millió forint összegek, következő évben lehet, hogy nagyobb összegek, tehát a közoktatásnak van lehetősége arra, hogy ezekből a pénzekből is felhasználhasson. És hát legeslegutoljára, csak nagyon röviden, a kötelező óraszám bevezet ésének dátumáról.
