Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. június 3 (183. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
4058 (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) lévő termőföldek mennyiségét derítsék fel, az önkormányzatokat keressük meg azzal kapcsolatban, hogy a magyar termőföldekből milyen mennyiség került a külföldiek használatába, (Az elnök ismét kocogtatással figyelmeztet a felszólalási idő lejártára.) ebben igazán semmiféle érdemi állásfoglalásuk még nem lett volna, csupán lehetőséget kaptak volna az érdemi állásfoglalásra, önök még ezt is elutasították, holott az általános érvény ű házszabályi előírások szerint önöknek kötelessége lett volna tárgyalásba venni az indítványozott napirendi pontot. Ezért tiltakozunk az ilyen eljárás ellen. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Miel őtt megadnám a következő napirend előtti felszólalónak a szót, emlékeztetnem kell képviselőtársamat, hogy az a házszabályi rendelkezés, amelyre hivatkozott, az az előző ciklusban volt érvényben. (Általános nevetés.) Szintén napirend előtti felszólalásra je lentkezett dr. Isépy Tamás frakcióvezető úr, KDNP. Megadom a szót. DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP) : Tisztelt Országgyűlés! A Házon belül, és remélhetőleg az országban is, teljes az egyetértés, hogy vigyázó szemünket Párizsra, vagyis Nyugat felé vessük, és a lehető ség határain belül gyorsítsuk fel az európai integrációs folyamatot. (15.20) Viszont káros lenne, ha ettől az erőfeszítéstől valamilyen nyakizomgörcsöt kapnánk, mert meggyőződésem szerint országos jelentőségű és rendkívüliségű, halaszthatatlan ügy is, hog y azért sürgősen vessük a szemünket egy kicsit Ázsiára is, mert ezt egyértelműen megköveteli gazdaságunk és fejlődésünk érdeke. A feltételezésektől eltérően ott nagyon is tudnak rólunk. Nem tévesztik össze Bukarestet Budapesttel. Viszont tapasztalhatóan né lkülözik a jelenlétünket, nem ismerik a termékeinket, a befektetési lehetőségeket, pedig jelenlét nélkül nincs kapcsolat, és nincs közeledés. Mintha valahogy, nem vennénk tudomást arról, hogy ezekben az országokban átlagosan évi 7%os a GDPnövekedés. Hogy nyersanyag- és ásványkincsekben való rendkívüli gazdaságuk mellett befektetésre éhes tőkeexportőrök. Hogy például Malaysiában évi 4 milliárd dollárt költ az állam maláj diákok külföldi oktatására. Tudom, hogy az országpropaganda elnevezés egy gyanússá vál t fogalom, de ne tekintsük azért a szerénység diadalának, hogy alig törődünk az ázsiai térségben országunk és ezen belül a gazdaságunk megismertetésével. Az említett országok által kiadott gazdag és részletes ismertető any agokkal szemben, roppant szegényesek és szürkék a külképviseleteinknél nagyon gyéren rendelkezésre álló országismertetők. Indonézia 1991től kiállít az őszi BNVn. Magyar részről pedig 1992ben például egy vállalat vett részt az ottani kiállításon. Az Indo néz Nemzeti Exportfejlesztési Ügynökség 1993ban kereskedelmi fejlesztési központot nyitott Budapesten, nálunk pedig egymás után szűnnek meg a kereskedelmi kirendeltség mellett a vállalati irodák. Nem szándékozom Torgyán József képviselőtársamba átmenni, e z nem is sikerülne, de teljesen indokoltan kifogásolta, hogy miért nem működik például Tajpejben magyar kereskedelmi misszió. Amit én azzal toldanék meg, hogy ugyanakkor annyira eredményesen működik a cseh és a lengyel kirendeltség, hogy olyan jelentős ber uházási pályázatokat sikerült elnyerniük, amíg a jelenlétünk esetén magyar cégek is sikeresen szerepelhettek volna. Persze tudom, hogy a politikai kapcsolatok zavartalanok, a térségben látogatást tett köztársasági elnökünk, külügyminiszterünk, több államti tkárunk, de ebben a térségben nem a politika, hanem a gazdaság a döntő, még a parlament szerepe sem meghatározó, ugyanakkor kétségtelenül kiváló a gazdasági és a politikai döntéshozók együttműködése. A magas szintű kapcsolatok jelentőségét bizonyítja, hogy az indonéz fél például a magyar parlamenti küldöttség látogatásának időpontjára időzítette az Ikarus 40 darab gázüzemű autóbusz szállítására vonatkozó mintegy 6 millió dollárnak az átutalását, és az akkreditív megnyitását.
