Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 19 (147. szám) - A Magyar Rádió Közalapítvány létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Magyar Televízió Közalapítvány létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, továbbá a Hungária Televízió Közalapítvány átalakításáról szóló orsz... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
406 A Duna Televízió működik jelen körülmények között úgy, hogy amennyiben a következő napokban nem születnek meg nagyon fontos kormányzati döntések - ezeknek van olyan része, amely nem közvetlen anyagi vonatkozású, hiszen csak eljárási szabály , a kincstár január 1jei hatálybalépése következtében oly módon kapja kiporciózottan a Duna Televízió a neki megszavazott rendkívül kis költségvetésű támogatását, amely mód néhány héten belül működésképtelenné teheti ezt az intézményt, tehát úgynevezett keretelőrehozá si engedélyre van szüksége a Duna Televíziónak. Megítélésem szerint - és remélem, ebben talán nem nagy a véleménykülönbség kormánypárt és ellenzéki politikusok között - a Duna Televízió esetében plusz költségvetési támogatásra is szükség van. A Duna Televí zió életben maradásához - a kifejezés talán nem túlzó - legalább 44,5 milliárd forintos költségvetésre van szükség. Zárójelben jegyzem meg, hogy az oly sokszor ezzel az intézménnyel összehasonlítás formájában emlegetett Magyar Televízió költségvetése bőve n meghaladja a 20 milliárd forintot is. Tehát 4 milliárdos költségvetésre van szüksége a Duna Televíziónak, és a jelenleg hatályos, megszavazott költségvetés szerint az állami támogatás 1996ra csupán 2 milliárd 350 millió forint. Amennyiben az előfizetési díjakból részeltetik a Duna Televízió az év közepétől, ez maximum 700800 millió forint plusztámogatást jelent, tehát itt a kormány hatáskörében meghozandó plusz támogatási döntésére van szükség. (17.50) Harmadrészt nagyon fontos szereplője ennek az átala kulási, átmeneti folyamatnak az Országgyűlés. Nem akarom hosszan ismételni azokat a döntéseket, amelyeket meg kell hoznunk az elkövetkezendő napokban, hetekben, de van még egy nagyon fontos döntési lehetősége a parlamentnek, ez pedig az, hogy a két költség vetési intézmény formájában működő intézmény: a Magyar Televízió és a Magyar Rádió esetében az ügyvivői jogkörben működő vezetők gazdasági ügyekben tett nyilatkozatainak ellenőrzése végett országgyűlési biztost nevezhet ki a parlament. A FideszMagyar Polg ári Párt parlamenti képviselőcsoportjának az a határozott álláspontja, hogy mind a Magyar Televízió, mind a Magyar Rádió esetében - az átmenet zökkenőmentes lebonyolítása érdekében - szükség van arra, hogy a parlament a költségvetési bizottság tagjai négyö tödének javaslata alapján a Rádióba és a Magyar Televízióba is nevezzen ki országgyűlési biztost. Nem hiszem, hogy - akár csak a politikai szimbolikáját tekintve - helyes döntés lenne, ha csak a Magyar Televízió esetében nevezne ki a parlament országgyűlés i biztost. Nem büntetőintézkedés, ha ezt a döntést meghozza a parlament, hanem az átmenet során a gazdálkodás esetleg meglévő zavarait lehet így minimalizálni, ha van még egy olyan személy, működik egy olyan intézmény, amely biztosíthatja a jogszabályoknak megfelelő gazdálkodást. Végül, de nem utolsósorban az átmenet fontos szereplői maguk az intézmények, és bizonyos intézmények átmenet során eddig tapasztalt működése mutatja talán a legvegyesebb képet. Anélkül, hogy részese szeretnék lenni annak a közkedve lt - elsősorban politikusi, értelmiségi körökben közkedvelt , divatos vélekedésnek, amely vélekedés szerint az embernek elismerő módon kell nyilatkoznia a Magyar Rádióról, semmiképpen sem szabad bántania a Duna Televíziót, de mindenféleképpen kritizálnia kell a Magyar Televíziót - már csak azért is, mert a televízióban általában rosszak a műsorok, különösen a műholdas csatornák izgalmas szappanoperáihoz és filmjeihez képest , tehát mondom még egyszer: nem szeretnék ebbe a sorba beállni, de való igaz, hogy sajnos, különbség van az átmenetben eddig tapasztalt magatartás vagy a leszűrhető tapasztalatok alapján a különböző intézmények között. Valóban tartalmi az együttműködési szándék a Magyar Rádió és a Duna Televízió vezetése részéről ebben a kérdésben. Akár a kormány illetékes hivatalnokairól van szó, akár a parlament kulturális bizottsága médiaalbizottságáról van szó, tartalmi az együttműködési szándék, éppen azért, hogy - oly sokat emlegetett módon - zavarmentes legyen ez az átmenet és az átalakulás. A sz avak szintjén megvan az együttműködési szándék a Magyar Televízió vezetői részéről, ugyanakkor egyelőre nem látszanak azok a konkrét, megfogalmazott, leírt elképzelések, amelyek garanciát
