Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 19 (147. szám) - A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
400 lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítására, s az új törvénnyel történő összhangba h ozatalára is. A törvényjavaslat olyan megoldást tartalmaz, amely bár költséges és bonyolult, de lehetőséget biztosít a népességnyilvántartás meglévő értékeinek megóvására, s az alkotmányos célokból elengedhetetlenül szükséges adatáramlás biztosítására. Ame nnyiben a törvény ez évben nem kerül elfogadásra, s ennek megfelelően a rendszerek nem alakulnak át, olyan helyzet állhat elő, hogy a különböző közigazgatási nyilvántartásokat egymástól függetlenül ismételten ki kell építeni, az állampolgároknak minden sze rvnél be kell jelenteniük adataik változását, ami a jelenleg javasolt megoldásnál lényegesen költségesebb, s a polgárok részére még több kellemetlenséggel járhat. A személyazonosító jelre vonatkozó H/1569. számú országgyűlési határozati javaslat szakmai sz empontból lényegében három kód bevezetését tartalmazza: az adózással kapcsolatos nyilvántartások azonosító jelét, mely lényegében az adóhatóság nyilvántartásaiban kötelező, de használatára jogosult az önkormányzat jegyzője is, valamint a vámhatóság, s az i lletékhivatal egyaránt. Ez 10 jegyű számból áll, konstans első számot, születési adatokat és ellenőrző számokat foglal magában. A társadalombiztosítási azonosító jel, az úgynevezett tajszám, lényegében egészségügyi szolgáltatásra jogosító szám, amelyet a hatósági igazolvánnyal adnak ki. E számot a társadalombiztosítási szerv kezeli, valamint felhasználják a különböző egészségügyi, orvosi ellátóhálózat szervei is. A tajszám kilenc számjegyből áll. Az első nyolc számjegye sorozatszám, mí g a kilencedik szám az ellenőrző szám. A személyazonosító a polgárok azonosítására használandó és a személyi adat- és lakcímnyilvántartás bázisát képezi. A kód megkülönbözteti majdan az 1997. január 1je előtt, illetve 1996. december 31. után született mag yar, külföldön élő magyar állampolgárokat, valamint 14 éven aluli bevándorolt, menekültként elismert személyeket s a gondnokság alatt állókat egyaránt. A személyazonosító 11 jegyű szám lesz, amely a születés évét, hónapját, napját, a polgár nemét és ellenő rzőszámot tartalmaz. Tehát a javaslat célja az, hogy rendelkezzen személyazonosító jel helyébe lépő differenciáltabb azonosító módokról és rendelkezzen ezen módok és kódok használatának szabályairól. A törvényjavaslat egyeztetésével kapcsolatos koordináció során információm szerint a javaslatot a Községi Önkormányzatok Szövetsége aggasztóan bürokratikusnak tartja, amely megnehezítheti a mindennapi közigazgatási tevékenységet. (17.20) Álláspontom szerint lehet, hogy van ennek bizonyos alapja. A KSH is észrev ételezte a javaslatot. Azon kérését, hogy mindhárom kódot használhassa, mindenképpen javaslom megfontolás tárgyává tenni és az érdekelt tárcák, valamint a KSH között e kérdést egyeztetni. A születési dátumra vonatkozó számjegyek keverését, úgynevezett titk osítását szükségesnek és fontosnak tartom, mert ezzel az azonosítás csorbát nem szenved. Az adatokhoz illetéktelenek számára való hozzájutást pedig véleményem szerint a titkosítás nehezíti meg. A számjegyek megkeverése megfelel a személyes adatok védelméne k is. Azonban van egy másik oldala is a titkosításnak: az, hogy mennyire kell valamely számot személyre vonatkozóan titkosítani és a titkosítást milyen mértékben támogatni. Tudniillik ezt a jog- és vagyonbiztonság, a személyiségi jog összehangolásával kell tenni. Egyébként úgy ítélem meg, hogy majd a gyakorlat fogja igazolni, valóban sikerülte a törvénytervezetbe egy nagyon jó azonosító jelrendszert beállítani. Ezért a Független Kisgazdapárt részéről szükségesnek tartjuk az előterjesztést és támogatjuk azt . Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
