Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 30 (182. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3950 javaslatot előterjesztettem. Tisztelt képviselőtársaim akkor nem vették tárgysorozatba, most javaslom, hogy vegyék helyette be az alkotmányba. Ebből az átlagos hirdetési bevételből azok a lapok rendszeresen megkap hatnák az elvont összegek arányos részét, amelyek eddig a hirdetési bevételektől elmaradtak. Ma főként a hirdetések elmaradása miatt mennek tönkre azok a lapok, amelyek politikailag szemben állnak a gazdaságilag erős csoportokkal, és ennek révén egyetlen p olitikai irányzat médiahatalma jön létre. Az elektromos tömegmédiumokban, a rádióban és televízióban azonban minden egyes adás politikai kiegyensúlyozottsága alkotmányos működésük előfeltétele. (8.40) Ennek biztosítására két, egymást kiegészítő mechanizmu s áll rendelkezésre. Egyrészt a parlamenti pártok által felállított panaszbizottság előtt meg lehet támadni politikai elfogultság címén a közszolgálati és kereskedelmi adók egyes műsorait. Mi azonban erősíteni kívánjuk azokat a szankcionális jogosítványoka t, amennyiben ez a szerv megalapozottnak látja a politikai elfogultság elleni panaszt és elmarasztalja a műsort. Így egy időszakon belüli többszöri elmarasztalásuk esetén, vagyis, más szóval nagyfokú és tartós politikai elfogultság megléte esetén vonhassa be az adott rádióadó vagy televíziós állomás működési engedélyét. Közszolgálati adó esetében pedig mondhassa ki az adott műsor megszüntetését; ez a másik indítványom. A harmadik, ehhez csatlakozóan: fel kellene venni az új alkotmányba, a véleményszabadság jogára vonatkoztatva a német alkotmányjogtudományban kialakított jogok eljátszásának formuláját, amely alapján az elektronikus médiumokban a visszatérően és súlyosan politikai elfogultsággal elmarasztalt hivatásos újságírókat, riportereket és szerkesztőke t az Alkotmánybíróság egy különbizottsága megfoszthasson hivatása gyakorlásától egy meghatározott időtartamra. E rendelkezések nagy részét a médiatörvényben kell kifejteni, de alkotmányi alapjukat már a véleménykifejezés szabadságjogához csatoltan fel kell venni az alkotmány szövegébe. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Miután már csak négy percem maradt hátra, hadd utaljak arra, hogy az állami résszel kapcsolatban a választások szabályai, az Országgyűlés működése a mi megítélésünk szerint egybetartozó fogalma k, hiszen mi a kétkamarás parlament hívei vagyunk és azt tartjuk, hogy erre azért lenne szükség, mert ma nincs a jelenlegi alkotmányos rendben semmiféle fék a kormányzati túlhatalommal szemben. Hadd utaljak a jelenlegi helyzetre, és ezen alapvetően nem vál toztatna az új alkotmány sem: van a kormányzatnak 72%os parlamenti többsége, tessék ehhez hozzávenni a kormányzati hatalmat, a miniszterelnöki hatalmat, a házelnöki pozíció betöltése adta hatalmat, tessék ehhez hozzávenni a köztársasági elnöki hatalmat, m ert ha nem a nép választja, akkor megint csak önök jelölik ki. Ezen át önök jelölik ki a legfőbb közjogi méltóságok sorát is, tehát az ellenzéki oldalon nem marad semmi. Ezért van szükség a kétkamarás parlamentre, és mi azt mondjuk, hogy ebben esetben az e gész választási rendszert meg kell választani. Elég az alsóháznak 180 képviselő, a mi kidolgozott véleményünk szerint, a második kamarának jutna 70. Ide bekerülnének azok a civil szervezetek, amelyeket önök ma kirekesztettek, ide bekerülhetnének mindazok a szakszervezetek, a legkülönbözőbb munkástanácsok, a parasztság, a munkásság képviselői, a fiatalok képviselői, mindazok, akiket kihagytak eddig, így a nyugdíjasok képviselői is ide bekerülhetnének. Lenne egy valóságos kontrollja az egésznek, de ebben az e setben kétségkívül lelassulna a jogalkotás, ha nem lenne egy szakszerű, igazán megfelelően szervezett jogalkotási folyamat. Itt még megemlíteném, hogy ennek a módozatait a Független Kisgazdapárt már rég kidolgozta, tisztelt Ház, rendelkezésére is bocsátott a volna a különleges jogalkotási kormánybiztosi intézmény kapcsán, hogy lehetett volna hat hónap alatt némi alkotmánymódosítással ezt az egész kérdést rendezni, tisztelt képviselőtársaimnak ez nem tetszett, hanem helyette minden ellenzéki jogosítványt lefa ragtak, a népszavazás pedig a valóságban semmiféle népszuverenitással kapcsolatos valóságos jogot ma már nem tartalmaz. Az Alkotmánybíróság mondja ki, hogy milyen ügyben lehet népszavazást tartani, milyen ügyben nem, és hiába volt például a népszavazásról szóló törvényünk, amely jelenleg is
