Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 30 (182. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - KISS PÉTER (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KISS PÉTER (MSZP):
3944 Megkezdjük munkánkat. Először Kiss Péte r, a Magyar Szocialista Párt részéről jelentkezett felszólalásra, őt követi majd Torgyán József, a Független Kisgazdapárt részéről. Megadom a szót Kiss Péternek, Magyar Szocialista Párt. KISS PÉTER (MSZP) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! ELNÖK (dr. K óródi Mária) : Miniszter úr, ha képviselőként beszél, akkor kérem, hogy fáradjon ide. KISS PÉTER (MSZP) : Onnan kell beszélni? Igen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Az alkotmánykoncepció szociális részét áttekintve méltán támad hiányérzete a legtöbb ol vasónak. Kétségtelen, hogy óvakodnunk kell minden olyan megfogalmazástól, amely olyan illúziót kelt, mintha csupán állami elhatározás kérdése lenne egy adott alapjog teljes körű érvényesítése. Gondolok itt például a munkához való jogra, amely ma nyilvánval óan nem jelenti a teljes foglalkoztatás állami kötelezettségvállalását. Ebből azonban nem következik, hogy szociális jogokat ki kellene iktatni az alapvető jogok rendszeréből. Ehelyett arra kellene törekedni, hogy biztosítsuk az intézményi garanciát. Ennek az a lényege, hogy a voltaképpeni alapjog deklarálását követően az alkotmány meghatározza a szóban forgó alapjog részjogosítványait, amelyek jogintézményként biztosítják az átfogó jog érvényesülését. Egy példával élve: a szabad foglalkozás megválasztása a lapjog, s ennek részjogosítványaként, azaz intézményi garanciájaként lehet megfogalmazni az állam közoktatásban jelentkező feladatait, a munkahelyteremtő programokat, a munkaerőközvetítést, az átképzés támogatását és így tovább. Ezzel a módszerrel fogalma zható meg a munkához való jog is, mivel az így - tekintettel a részjogosítványokra - a munkavégzés lehetőségének intézményrendszerét jelenti. Ezzel a szabályozással, ezzel a szabályozási móddal tehát pozitívan megválaszolható az az ellenvetés, hogy a gazda sági, szociális és kulturális jogoknak nincs helyük a normatív igényű alkotmányban. A másik kérdés, amiről szeretnék itt szólni - és egyben a kormányzat álláspontját is közvetíti a személyes véleményem , az érdekegyeztetés rendszerével kapcsolatos. A terv ezet mai formájában nem említi az állam érdekegyeztetési kötelezettség, illetve az érdekegyeztetés intézmény feltételeit. Erre a hiányosságra igen sokan rámutattak a vitában, különösen a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek szorgalmazzák ezt, é s egyebek mellett az Érdekegyeztető Tanács május 23ai ülésén ki is fejtették, hogy az érdekegyeztetés közjogi megalapozásának erősítése érdekében az alkotmány térjen ki az érdekegyeztetésre is. A korábbi tervezet egy tripartifelépítésű gazdasági és szoci ális tanács felállítására tett javaslatot, amelyből azonban nem derült ki, hogy az mennyivel lenne más, mint az Érdekegyeztető Tanács. Valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy a szociális partnerek nem tudták értelmezni a tervezett gazdasági és szociális t anács szerepét, és különösen annak viszonyát az Érdekegyeztető Tanácshoz. Ez a fajta bizalmatlanság azonban nem jelentheti azt, hogy az érdekegyeztetés ne kerüljön megemlítésre az új alkotmánykoncepcióban. A kormány álláspontja szerint szükséges, hogy a ko rmány felelősségi körébe tartozó kérdésekben a társadalmi partnerekkel való érdekegyeztetés kötelezettségét és annak célját az alkotmány rögzítse. Tartalmazza továbbá az alkotmány, hogy a munkavállalók teljes körét érintő általános érdekegyeztetésen túl, a z egyes munkavállalói rétegek - például közalkalmazottak, köztisztviselők - tekintetében önálló érdekegyeztetésre is sor kerüljön. Az érdekegyeztetés nem tekinthető önmagában egyszerűen a civil szféra ügyének, hiszen az érdekegyeztetés hatással vall a korm ányzati döntéshozatalra, a törvényelőkészítésre, törvényjavaslatokra is, ebből következően az érdekegyeztetés nem választható el az állami kötelezettségektől.
