Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP):
3911 összetételét, ámde ma már sokkal egyszerűbben vetődik fel a kérdés: akarjáke az alkotmányozásban részt vevő politikai pártok, hogy megvalósuljon ez a képviselet, vagy más megoldást kínálva a nemzetiségeknek, egyszer és mindenkorra leveszik a napirendről ezt a problémát? Szeretném felhívni minden érintett figyelmét arra, hogy a Magyar Szocialista Párt választási programjában a leghatározottabban kiállt a kisebbségi törvény következetes végrehajtása mellett. Szá momra ennélfogva magától értetődő, hogy a nemzetiségek parlamenti képviseletének dolgában ez - mármint ez a törvény - tekinthető kiinduló pontnak. Egy pozitív döntés esetén minden egyéb már csak választástechnikai kérdés, amelynek megválaszolására a szocia lista párt egy megítélésem szerint jól kidolgozott elképzeléssel bír. Ezzel kapcsolatban csak annyit mondanék, hogy a szabályozási elvek közé be kellene illeszteni azokat az alapelveket, amelyek körülírják a nemzetiségek parlamenti képviselőinek megválaszt ásának szabályait. Lényegében arról van szó, hogy általános titkos szavazás során, tehát nem delegálás által, a nemzetiségek országos listára leadott szavazatok alapján juthatnának egy kedvezményes küszöbállítással mandátumhoz. Természetesen arra az eshet őségre is fel kell készülni, ha és amennyiben a parlamenti pártok elvetik az alkotmány ez irányban történő módosítását. Abban a speciális helyzetben vagyunk ugyanis, hogy még azon kérdésekben, ahol nem alakul ki konszenzus, marad a régi alkotmányszöveg, ad dig a kisebbségi képviselet dolgában, szerintem most mindenképpen lépni kell. Mégpedig oly módon, hogy vagy a kétharmados választójogi törvényt vagy a szintén kétharmados kisebbségi törvényt kell megmódosítani. Egyet azonban - úgy gondolom - nem tehet meg ez a parlament, ha már alkotmányozásra szánta magát, nevezetesen azt, hogy megint szemérmesen elsomfordál e kérdés konfrontálása mellett, fenntartva a mai helyzetet. Amiből logikusan következik, hogy megítélésem szerint, a szabályozási elvek sem kerülhetik meg a kérdést annyival, hogy ki kell nyilvánítani az államalkotó mivoltukat, mármint a nemzeti kisebbségeknek, meg hogy joguk van a képviseletre. Ezekkel az üres, vagy kibonthatatlan, felettébb homályos ígérvényekkel, úgy gondolom, nem lehet, és nem szaba d tovább hitegetni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségeket. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik K. Csontos Miklós képviselő úr a Független Kisgazdapárt részéről, őt követi Gáspár Miklós képvi selő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Megadom a szót K. Csontos Miklós képviselő úrnak. DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmával kerü lt sor az alkotmány előkészítésére, és én úgy gondoltam, abban az időben, amikor ez a kezdetét vette, hogy itt telt házzal fogjuk ünnepélyes keretek között tárgyalni ezt a törvényt, azonban, amint látható csupán 3040 érdeklődő képviselőtársunk van jelen, tehát az ünnepélyesség nagyban elmaradt. Nem tudom minek a következménye: érdektelenség, avagy más egyéb. Szerintem többet ér az alkotmányunk, az alaptörvényünk, többet ér ennek a tárgyalása és többet mond és messzebbre nyúlik, mint hogyha csupán egy előte rjesztett törvényjavaslatot vitatunk meg. Szabad legyen arra hivatkoznom, mint többen tették előttem, hogy nincs alkotmányozási kényszer. Ez valóban így van, tehát erre a témakörre úgymond rendelkezésre áll hosszabb idő és nem ilyen zsúfolt napirendi ponto kba sűrítve és szorítva ezt a témát, úgy kellene megvitatni. A Független Kisgazdapártnak az volt az elképzelése, és ma is az, hogy a történelmi alkotmányunk, a történeti alkotmány 1100 éves, ez képezi tulajdonképpen a kiindulási pontot, ez képezi a fundame ntumát a következő, új alkotmánynak. Ezzel szemben nagy csalódás ér bennünket, ugyanis ez az elképzelés annyira nem valósul meg, hogy nem is beszéltünk a koncepció összeállítása során, majd egy rövid kis preambulumi rész következett, ami utal majd arra, ho gy hogyan és miként alkotmányozunk. A kartális alkotmányokkal kapcsolatban a Kisgazdapártnak mindig fenntartása volt, és van jelen pillanatban is. A történeti alkotmányunk vérszerződéssel kezdődött vagy kezdődik, az Aranybullán
