Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 19 (147. szám) - A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
391 A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a személyazonosító jel helyébe lépő a zonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/1876. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/1876/23. és 107. számon kapták kézhez képviselőtársaim. (Több képviselő elhagy ja az üléstermet.) Ahogy távozni készülő képviselőtársaim elmentek, megadom a szót Kuncze Gábor belügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság tavalyi, a személyaz onosító jellel kapcsolatos határozata következtében az Országgyűlés rövid időn belül, immár harmadszor foglalkozik e témával. Az elmúlt év decemberében elfogadtuk a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítását, lehe tővé téve ezzel azt, hogy az új jogi szabályozásnak megfelelő nyilvántartási rendszerek 1997. január 1jével kezdhessék meg működésüket. Ezzel egyidejűleg országgyűlési határozat is született a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módok és az azon osító kódok használatára vonatkozó törvényi szabályozási koncepcióra, amelynek értelmében a koncepcióban foglaltaknak megfelelő törvényjavaslatot a kormánynak 1995. december 31ig kellett az Országgyűlés elé terjesztenie. Az önök előtt levő törvényjavaslat az országgyűlési határozat koncepciójának és az Alkotmánybíróság e tárgykörben született határozataiban foglaltaknak megfelelően abból az alapelvből indul ki, hogy az alkotmánnyal csak a meghatározott célú adatfeldolgozásra korlátozott használatú azonosít ó szám egyeztethető össze. A javaslat ezért három, a közigazgatás személyi adatokat is tartalmazó nagy információs rendszereit csaknem teljes egészében lefedő szakazonosító jel bevezetését tartalmazza. A szakazonosító jelek közül a jóléti és szociális igaz gatással kapcsolatos nyilvántartások azonosító jele a társadalombiztosítási azonosító jel, szám, amelyet minden érintett polgár már megkapott, ez az úgynevezett tajszám, és amelynek kiosztására azért került sor, mert az Alkotmánybíróság a társadalombiztos ítás egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére jogosító igazolványon alkalmazott személyi számot 1994ben alkotmányellenesnek ítélte. A tajszámot a nyugdíj- és egészségbiztosítási, az egészségügyi, a munkaügyi és a szociális igazgatásban lehet majd ha sználni. Az adózással kapcsolatos nyilvántartások azonosító jele az adóazonosító jel, amely 1997. január 1jétől váltja fel a személyazonosító jelet. Az adóazonosító jelre való áttérés még előttünk van. Az adóazonosító jelről szóló hatósági igazolványokat 1996. szeptember 30áig kell a polgárok számára megküldeni. Az adóazonosító jel az adózással kapcsolatos nyilvántartások azonosító kódja lesz. Az állami adóhatóságon kívül más adóhatóságok, így az önkormányzat jegyzője, a vámhatóság, az illetékhivatal is h asználhatja, továbbá mindazon szervek és személyek, akik az állami adóhatóság számára adatszolgáltatásra kötelezettek. A személyi azonosítót, korábbi nevén a személyazonosító jelet vagy személyi számot használják a jövőben az anyakönyvi, a népességnyilván tartási, a lakcímbejelentési, a személyi igazolvány és választási eljárásban, valamint a honvédelmi igazgatásban és az ingatlannyilvántartásban.
