Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3892 hogy így nyújtsa be, hogy az a gyakorlat érvényesül, hogy csak olyan törvényt lehet benyújtani, amivel a szakszervezet - adott esetben a pedagógus szakszervezet - egyetért. Most azt g ondolom, hogy nagyon helyes, ha egy kormány arra törekszik, hogy - ha egy mód van rá - egyetértsen a szakszervezettel vagy a szociális partnerekkel, de ez nem lehet a kormány kötelezettsége, hiszen a kormány felelőssége nincs megosztva a szakszervezetekkel . Ellentétes azzal az elvvel, hogy a társadalomban egymástól független, önálló aktorok vannak, önálló aktor a kormány, önálló aktor a szakszervezet, önálló aktorok az érdekképviseletek, kiki a maga felelősségével. Ha ehhez visszatérnénk, akkor tulajdonkép pen ahhoz az állapothoz térnénk vissza, amikor a pártunk, a kormányunk, szakszervezetünk egy egységes politikai intézménynek voltak az egyes részei, amikor még a szakszervezet is jogforrás volt. Talán emlékeznek a '60as, '70es években, jogszabályokat alk othatott a szakszervezet, azt hiszem nem lenne helyes, ha ez visszatérne. Ismétlem, joga a kormánynak, de nem kötelessége. Hadd tegyek egy rövid gazdaságpolitikai kitérőt ebben a kérdésben. Egy ország gyakran kerül olyan helyzet elé, mint például jelenleg Magyarország, amikor egy kegyetlen, fájdalmas, stabilizációs politikát kell megvalósítani. Sok ország került az elmúlt évtizedekben Európában ilyen helyzetbe. Meg olyan helyzetbe is, amikor sok mindenkit sértő struktúraátalakulás valósul meg egyegy ország ban. Helyes és kívánatos, ha egy kormány úgy jár el, mint a mienk, hogy megpróbál egyeztetéssel, társadalmi, gazdasági megállapodással, ha sikerül, végrehajtani ilyen gazdaságpolitikai feladatokat. De előállhat olyan helyzet is - mint például a '60as, '70es évek Angliájában vagy napjaink Németországában, vagy Franciaországban - amikor egy kormánynak a választóktól kapott felhatalmazás alapján akár jelentős érdekcsoportok tiltakozása mellett is végre kell hajtania ilyen lépéseket, a társadalom egészének ér dekében. Ha nem zárhatjuk ki azt a jogot - hogy ha a mi mai kormányunk nem is ezt az utat választja , de nem zárhatjuk ki azt a jogot a választóktól, hogy öt év múlva, tíz év múlva vagy húsz év múlva, amikor ez az alkotmány még érvényes lesz, olyan kormán ynak szavazzanak bizalmat, például egy konzervatív liberális kormánynak, mint Mrs. Theatcher angliai kormánya, amelyik azzal a programmal indul a választásokon, hogy azt, amire a társadalom többségének szüksége van, akár olyan kisebbségekkel szemben is vég rehajtja, mint amilyenek a szakszervezet által képviselt munkavállalók vagy bárki más. (12.30) Azt gondolom tehát, gazdaságpolitikai és alkotmányelvi alapon, hogy az érdekegyeztetésre szükség van a gyakorlatban, az életben, de nem az alkotmányban. Már éppe n azért nem, amiből kiindultam, mert alkotmányunknak azt kell megfogalmazni, amit a különböző irányzatú kormányok és politikai erők egyaránt vállalni tudnak, olyan politikai - demokratikus - politikai erőkről beszélek, amilyenek Európában hol itt, hol ott kormányon szoktak lenni, és nem azt, amit egyegy kormánykoalíció - például a mienk, a maga programjában - kívánatosnak tart. Meg kell mondanom, hogy ugyanilyen megfontolásból nem értenék egyet azzal, hogy azokat a fajta társadalombiztosítási önkormányzato kat, amelyeket néhány évvel ezelőtt létrehoztunk, alkotmányosan rögzítsük, demokratikus országokban, piacgazdaságokban a társadalombiztosításnak sokféle rendszere van, nem lenne helyes, hogyha ennek egy megoldását rögzítenénk alkotmányosan. Ismétlem, olyan alkotmányra van szükségünk, amelyik legalábbis évtizedekig működőképes, és amely módot ad a különböző kormányoknak, hogy azokon a demokratikus kereteken belül, amelyek között a demokratikus pártok mozogni is fognak, megtalálják a maguk módját, és ahhoz ké rjék a választói felhatalmazást, és abba különböző megoldások férnek bele. Ilyen alapon tudom támogatni azt - és javaslom valamennyiünknek támogatni , hogy ez az alkotmánykoncepció ezekben a fontos, közérdeklődésre tartó kérdésekben, mind a gazdasági és s zociális jogok kérdése vagy az érdekegyeztetés kérdése. Azt a megoldást választotta, amit öt parlamenti pártfrakció egyetértésével választani tudott. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)