Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP):
3878 Célszerű lenne szabályozni, hogy az Országgyűlés csak olyan tagokat választhatna, akik nem országgyűlési képviselők, más választott vagy kormányzati tisztséget nem tölthetnek be és több évtizedes jogi, sza kmai gyakorlattal bírnak, mint egyetemi tanárok, ügyvédek vagy más területen dolgozók. E körbe gyakorló bírák nem kerülhetnének be. Mint a legtöbb ilyen intézmény jelentőségét és létjogosultságát végső soron, így az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ese tében is, az dönti el, hogy milyen törvényben biztosított hatáskörrel rendelkezik. Hatáskörébe tartozhatnának az igazságügyi igazgatás legfontosabb kérdései, így többek között személyzeti ügyek, a bírák pályázatainak elbírálása, az előléptetésekkel kapcsol atos ügyek, vagy áthelyezési ügyek, fegyelmi ügyek, amelyre vonatkozóan egy belső fegyelmi tanács felállítása lenne talán a legcélszerűbb, és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tenne javaslatot a Legfelsőbb Bíróság elnöke, annak helyettesei, illetve a legfőbb ügyész személyére, akiket miniszteri ellenjegyzéssel, a köztársasági elnök nevezne ki. De a tanács feladatai közé tartozna például állásfoglalás megfogalmazása bíróságok megszüntetéséhez vagy összevonásához is. A hatáskörök fontos területe lehetne további állásfoglalás kialakítása egyéni fegyelmi ügyekben és a bírák mentelmi jogának felfüggesztése ügyében. De idetartozna az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényjavaslatok megvitatása vagy véleményezése is. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanác s jelentős lépés lehetne a bírói hatalom független önkormányzatának megteremtése felé vezető úton is, ezzel párhuzamosan a végrehajtó hatalom képviselőinek döntési súlya jelentősen csökkenhetne ezen a téren. Egy ilyen intézmény felállítását, ha némileg elt érő felépítéssel is, de számos szakmai kör támogatja, így például az Országos Bírói Tanács is. Az említett latin országok gyakorlatai és a hazai tudományos elképzelések is egymástól több, jelentős területen is eltérő megoldásokat kívánnak megvalósítani, tö bb módszer is alkalmas lenne az említett problémák megoldására. Az igazságszolgáltatás függetlensége azonban olyan jogállami érték, amelynek garanciáit feltétlenül meg kell teremtenünk az új alkotmányban. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az S ZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm, szólásra következik Rubovszky György úr, Kereszténydemokrata Néppárt, szólásra készül Bihari Mihály úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót Rubovszky György úrnak. DR. RUBOVSZKY GYÖR GY (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Számtalanszor elhangzott ebben a házban az, hogy alkotmányozási kényszer van, és erre hivatkozott az előttem korábban felszólaló Szabó Lajos Mátyás is. Ezt a megállapítást így, hogy alkotmányozási ké nyszer van, a Kereszténydemokrata Néppárt nem osztja. Az 199498as időszakra készített választási programunkban mi is célul tűztük ki az alkotmány elkészítését, és az alkotmányozással kapcsolatban egykét lényeges kérdést szeretnék megváltoztatni a hatály os joggal szemben. Ez még nem teszi indokolttá az alkotmányozási kényszert. Mi azt valljuk, hogy szeretnénk alkotmányt, új alkotmányt, de csak akkor, hogyha az megfelelő minőségi és tartalommal rendelkező lehet. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsopo rtja az alkotmánykoncepció valamennyi fejezetéhez hozzá kíván szólni, és kronologikus sorrendben fogunk haladni. Nekem jutott az a tiszt, hogy a tervezet III. részének 1., 2. fejezetével, vagyis a jogszabályokkal és a jogalkotási fejezettel foglalkozzak. ( 11.20)
