Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 29 (181. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. JÁNOSI GYÖRGY, az MSZP
3840 ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvény javaslat általános vitájának folytatása . Az előterjesztést T/2458. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/2458/68. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Tisztelt Országgyűlés! A tegnapi ülésnapon a miniszteri expozé és a bizottsági vélemények elhangozt ak. Most az egyes képviselőcsoportok vezérszónokai fejtik ki álláspontjukat, 1515 perces időkeretben. Megadom a szót Jánosi Györgynek, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. JÁNOSI GYÖRGY , az MSZP képviselőcsoport részéről: Elnö k Úr! Tisztelt Ház! Nagyobb jelentőségű, nagyobb horderejű törvényjavaslatok megalkotásakor, illetve átfogó módosításakor sajátos szereposztás érvényesül parlamenti demokráciánkban. A kormánypártok képviselői általában a javaslat fontosságát, értékeit, has znosságát igyekeznek kiemelni. Ugyanakkor az ellenzéki pártok a teljes elutasítás, vagy a javítás szándékával, vérmérsékletüktől, illetve az előterjesztés szakmai színvonalától függően a javaslat hibáira, hiányosságaira igyekeznek rávilágítani. Vannak azon ban javaslatok, amelyek vitája során nem érvényesül ez a sajátos politikai logika. Vannak javaslatok, amelyek vitája keresztbe szeli a parlamenti elhelyezkedést és a különösen nehéz költségvetési időkben a szakmai és a pénzügyi szempontok ütközetét hozza. A közoktatási törvényjavaslat módosítása során ilyen vitára lehet számítani. Nem véletlenül, hiszen ma a közoktatás egész rendszerének legfőbb gondja a finanszírozási válságra vezethető vissza. Az oktatás egész stabilitása, működőképessége ma azon múlik, h ogy milyen finanszírozási feltételeket tudunk kialakítani az oktatás számára. Én ebből a szempontból szeretnék három kulcsfontosságú kérdést kiemelni az előterjesztésből. Szeretnék szólni a tankötelezettségi korhatár felemelésének kérdéséről, másodszor sze retnék szólni a törvény által előrevetített új finanszírozási modell kérdéséről, és harmadsorban szeretnék szólni a megyei közoktatási fejlesztési tervek készítésének kérdéséről, amely új elem a közoktatás egész rendszerében. A szocialista frakció örömmel látta, hogy a törvényjavaslat magába építette egyik legfontosabb gondolatát, a tankötelezettségi korhatár felemelését. A kormányprogram egyik legjelentősebb eleme látszik visszaigazolódni ezzel. Hiszen annak idején úgy fogalmaztunk, jó lenne elérni a közok tatás rendszerében, hogy a felnövekvő generáció minél nagyobb része minél tovább bent maradhasson az oktatás rendszerében. Eddig is komoly erőfeszítéseket tett ennek érdekében a kormányzat. Most az egyik döntő lépéshez érkeztünk. Termé szetesen ennek komoly következményei vannak szakmai szempontból is. Az egyik fontos következménye az, hogy ennek nyomán elkerülhetetlen a nemzeti alaptanterv kiegészítése oly módon, hogy a 11. és 12. évfolyamon is világosan megfogalmazódjanak azok a követe lmények, amelyeket teljesíteni kell az oktatási tevékenység során. Döntő kérdés ez abból a szempontból is, hogy meg tudjuke őrizni a magyar közoktatás egyik legjelentősebb értékét, amelyet mindenütt a világon számon tartottak. Ez pedig nem volt más, mint az, hogy a magyar közoktatás nagyon széles alapokon nyugvó általános alapműveltséget tudott adni a felnövekvő generáció számára. Ebből a szempontból is elkerülhetetlen, hogy kiegészítsük az előttünk álló időszakban a nemzeti alaptantervet. De döntő kérdés a tankötelezettségi korhatár felemelése abból a szempontból is, hogy milyen mozgásteret tudunk adni az előttünk álló időszakban az iskolaszerkezeti formációk kialakulásának. Örömmel láttuk az előterjesztésben, hogy a törvény módosítása stabilizálni kívánja a jelenleg még domináns 8+4es iskolaszerkezeti formációt. Tudnunk kell azonban, hogy a nemzeti alaptanterv jelenlegi formájában automatizmusként hat abba az irányba, hogy változzék ez a domináns 8+4es
