Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 28 (180. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
3805 egyetlen döntést igényel. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény végrehajtásának érté keléséről szóló Országgyűlési határozati javaslatot? Kérem, szavazzanak! Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 276 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással az országgyűlési határozati javaslatot elfogadta. Kérdezem a képviselőcsoportokat, hogy kívánjáke szavazatukat indokolni? Jelzés nem érkezett. A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala. Az előterjesztés T/1966. számon, a bizottságok együttes ajá nlásai T/1966/35. és 37. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Csiha Judit államtitkár asszonynak aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. DR. CSIHA JUDIT igazságügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnö k asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy kifejezzem örömömet afelett, hogy a javaslat parlamenti vitája során nem kérdőjelezték meg a környezetünket károsító veszélyeztető magatartások, valamint a gazdasági bűncsel ekményekkel szembeni határozott fellépés szükségességét. Ez azt mutatja, hogy a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépést az Országgyűlés törvényalkotása is elő kívánja segíteni. Az pedig, hogy a javaslat által beiktatni kívánt új bűncselekmények elkövet ési magatartásaihoz nem nyújtottak be képviselőtársaim módosító indítványokat, azt jelzi, hogy jól választottuk ki azokat a veszélyes magatartásokat, amelyek kriminalizálást érdemelnek. A törvényjavaslat vitája során természetesen egyes kérdésekben, elsőso rban a szankciók súlyossága, illetve a büntetőjog hatókörébe vont cselekmények tekintetében a vélemények ütköztek. A környezet védelmére hivatott bűncselekményeknek a törvényjavaslatban megállapított büntetési tételeit elsősorban a környezetvédelmi bizotts ág tagjai ítélték enyhének. A büntetési tételek emelését elsősorban arra való hivatkozással indítványozták képviselőtársaim, hogy a radioaktív anyagokkal való visszaélés, illetve a nukleáris létesítmények nem megfelelő üzemeltetése, akár az egész lakosságo t is fenyegető reakciót és veszélyt idézhet elő. Ezzel a megállapítással persze vitatkozni nem lehet, de támogatandónak nem tartottuk ezeket a javaslatokat, mert a Btk. ismeri a közveszélyokozás bűntettét, melynek már az alapesete is kettőtől nyolc évig te rjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. A szankciók szigorításánál utalnék még arra, ma már közhelynek számító, de igaz tételre, hogy a Btk. szankciórendszere egy egységes egész, nem lehet abból kiragadni egy tárgykört, és figyelmen kívül hagyva az összefüg géseket, a halmazati értékelést jóval szigorúbban büntetni, az absztrakt veszélyhelyzetet, mint azokat az elkövetési magatartásokat, melyek a jóval súlyosabb eredményt is megvalósítják. Ami a büntetőjogi üldözhetőség határának minél szélesebbre történő kit erjesztését illeti, ezzel sem tudtunk egyetérteni. Az ilyen típusú indítványok közül emelnénk ki például az orvvadászat önálló büntethetőségére irányuló módosító javaslatokat. Az orvvadászat hatályos büntető rendelkezéseink szerint lopásként, illetve rongá lásként ma is büntethető. Figyelemmel arra, hogy a bírói gyakorlat az élő vad értékét veszi figyelembe, akár egy üregi nyúl elejtése is bűncselekménynek minősül. (Az elnök pohara
