Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak

1996. május 28 (180. szám) - Dr. K. Csontos Miklós (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Félreértelmezik-e a hegyközségi törvényt?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter:

3766 ELNÖK (dr. Kóródi Mária)

: K

öszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Izsó Mihály úr, a Független Kisgazdapárt képviselője,

kérdését a

jövő héten kívánja elmondani. Dr. K. Csontos Miklós (FKGP) - a földművelésügyi

miniszterhez - "Félreértelmezike a heg

yközségi törvényt?"

címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária)

: Dr. K. Csontos Miklós úr, a Független Kisgazdapárt képviselője kérdést kíván feltenni a

földművelésügyi miniszternek:

"Félreértelmezike a hegyközségi törvényt?" címmel. Megadom a

szót dr. K. Csontos Mik

lós képviselő úrnak. DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP)

: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A

hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény hibái kezdenek megmutatkozni a gyakorlatban egyes

hegyközségeknél. A törvény é

rthetően kimondja, hogy termelő az, aki árutermelő, szőlőt mível,

felvásárló pedig az, aki borászati feldolgozás céljából szőlőt vagy nem palackozott bort vásárol.

Mégis felvásárlónak minősülnek azok a termelők is, akik saját maguk dolgozzák fel a termésük

et. Ők

mind a két részről járó hegyközségi hozzájárulást kötelesek megfizetni. Ez az egyik. A másik: szerintem helytelen gyakorlat, hogy egyes hegyközségeknél a termelők

hozzájárulásának alapját úgy képezik, hogy a szőlőültetvény mellett lévő ház, udvar és melléképület

területét is beszámítják, holott ezeken a területeken szőlőművelést nem folytatnak. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem a miniszter úrtól: egyetérte azzal, hogy a hegyközségek a

termelőt felvásárlónak minősítsék? A másik kérdésem pedig az

, hogy elfogadhatónak tartjae, hogy egyes hegyközségek termelők

által lakott épületeknek udvara után is hegyközségi díjakat, illetve hozzájárulást fizessenek?

Köszönöm.

(Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária)

: Köszönöm szépen. A kérdésre dr.

Lakos László földművelésügyi miniszter úr válaszol. Megadom a szót. DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter

: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mind a két kérdésére

válaszolhatom azt, hogy nem értek egyet, azt hiszem

azonban, ez nem nyugtatja meg az érdekelteket.

Bizonyára sokszor előfordul, hogy a jogalkalmazók helytelenül értelmezik a törvényes

rendelkezéseket, s ez megeshet a hegyközségről szóló 1994. évi CII. törvénnyel is. Ami a konkrét kérdéseket illeti, egyértel

mű a törvény rendelkezése arról, hogy ki minősül

termelőnek és ki felvásárlónak. Ha a termelő maga dolgozza fel a szőlőjét, természetesen csak

termelőként fizet hegyközségi járulékot. Két jogcímen történő járulékfizetésről csak akkor lehet szó,

ha a termel

ő a saját termésének feldolgozásán kívül feldolgozás céljára mástól is vásárol szőlőt vagy

bort, vagy borászai termelő tevékenységet is végeznek. Nem fordulhat elő tehát, hogy azonos termés

után valaki kétszer fizessen járulékot, ha a törvény szerint járna

k el. A törvény rendelkezése egyértelmű abban is, hogy mi a járulékkivetés alapja. Termelő esetén ez

az általa művelt ültetvény területe. Lakóépületet, illetve hozzá tartozó udvart nyilvánvalóan nem

lehet ebből a szempontból figyelembe venni, mert az nem t

ermőföld. A hegyközségi tagságot pedig

csak az ingatlannyilvántartásban szőlőművelési ágban nyilvántartott termőföld birtoklása alapozza