Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
3653 tagállam általi ratifikálás után. A Szociális Charta megkülönböztetés nélkül a következő alapjogokat garantálja: a munkához való jogot, az i gazságos munkafeltételekhez való jogot, a biztonságos és egészséges munkakörülményekhez való jogot, a tisztességes munkadíjazásban való jogot, a szervezkedési jogot, a kollektív alkuhoz való jogot, beleértve a sztrájkhoz való jogot is. Ez utóbbi jog, enged jék meg, hogy az ötödik megállapításhoz vezessen át. Amíg az 1995ös szabályozási koncepciót nem nagyon volt róla szó kísérletet tett a társadalmi érdekegyeztetés az államhatalom és a társadalom civil szervezetei közötti szociális partnerkapcsolat, a folya matos párbeszéd országos intézmények, intézményének alkotmányos kialakítására, illetve a tripartid érdekegyeztetés alapjainak szabályozására. (15.40) A most megismert szabályozási elvek ilyen tárgykört nem tartalmaznak, és még az indoklás sem ad magyarázat ot erre a visszalépésre. A szakszervezetek számára alapvető igény, hogy az érdekegyeztetés országos szintjének, szerepének alkotmányos rendszerére sor kerüljön. Szükségesnek tartom, hogy az alkotmány ismerje el az érdekegyeztetés különös jelentőségét, a pa rlamentben megjelenített érdekeken kívüli fórumok szerepét a gazdasági, kulturális és szociális jogok érvényesítésében, és az alkotmány adjon általános kereteket az érdekegyeztetés intézményrendszerére, annak általános céljaira és szerepére, a résztvevők k örére és a kormányzati kapcsolatokra. Mondja ki az alkotmány azt is, hogy a tripartit érdekegyeztetés normáit külön törvény tartalmazza, melyeket a törvényhozó, a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyetértésben alkot meg. Az alkotm ányozás folyamatában részt vevő politikai erőknek pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a történelmi tényt, hogy az elmúlt időszakban a munka világában létrejött a költségvetési intézmények Érdekegyeztető Tanácsa és a társadalmi politikai közmegegyezé s eszközeként az Érdekegyeztető Tanács. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Szöllősi Istvánné felszólalását, soron következik Csizmár Gábor, a Magyar Szocialista Párt képviseletében. Megadom a szót képviselő úrnak. CS IZMÁR GÁBOR (MSZP) : Tisztelt Országgyűlés! Azoknak a jogaiért szeretnék szólni itt a vita végén, akiknek ugyan vannak jogaik, de hiányzik vagy korlátozott jogérvényesítési képességük, akiknek a képviselői nem lehetnek jelen a tisztelt Házban, mert nem rend elkeznek választójoggal, akik kisebbségben vannak, kicsik és erőtlenek. A magyar társadalom több mint negyedét jelentő, csaknem hárommillió gyermek alkotmányos jogainak megfogalmazása érdekében kértem szót. A szabályozási elvek az alanyi jogok hosszú listá jában tesz említést 34. pontként arról, hogy a gyermekeknek is vannak jogai a Magyar Köztársaságban. A tény említése üdvözlendő, ennek módja azonban nem. A gyermekek jogait ebben az évszázadban számos nemzetközi dokumentum és törvény ismerte el, az 1924es genfi nyilatkozattól az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a gyermek jogairól szóló egyezményig. Mégis újra és újra hosszú vitákat kell megélnünk a gyermeki jogok értelmezéséről, szinte mindig elölről kell kezdeni a jogharmonizációs munkát annak érde kében, hogy fontos alkotmányos elvek közvetlenül érvényesüljenek a hazai jogszabályokban. Mindezek elkerülése, a nemzetközi egyezmények betartása, a jogbiztonság érvényesítése érdekében az alkotmányban rögzíteni kell a gyermeki jogokkal kapcsolatban néhán y olyan alapnormát, melyhez minden jogszabály megalkotásakor, a hatóságok minden intézkedésekor ragaszkodni kell a gyermekek védelmében. Tehát, ha a gyermeki jogokat jellemezni akarjuk, akkor összefoglalóan három csoportot képezhetünk. Az elsőbe azon jogok tartoznak, amelyek minden embert megilletnek, amelyekben nincs különbség felnőtt és gyermek között, e csoportba tartozik a gyermeki jogok döntő többsége. A jogok gyakorlatilag megegyeznek a felnőttek jogaival. Ott találunk különbséget gyermek és felnőtt
