Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
3644 Miután azonban az eddigi hozzászólásokban képviselőtársaim közül Hegyi Gyula, Sasvári Szilárd, részben Mészáros István is, mások is szóltak az oktatás kérdései ről, ez megadja azt a lehetőséget, hogy mondandómat lényegesen rövidebbre fogjam. Örvendetesnek tartom azt, hogy az oktatással kapcsolatos kérdések, azok az alanyi jogok körébe tartoznak a tervezetben, és a tervezet készítői kifejezték azt a meggyőződésüke t, hogy az alkotmányban foglalt alapvető jogok kifejezik azt, hogy mit tart fontosnak az alkotmányozó. Tehát ha az oktatással kapcsolatos kérdések itt szerepelnek, és az alanyi jogok között szerepelnek, akkor nyilvánvalóan ezt alapvető fontosságúnak tartjá k a tervezet készítői is. Engedjék meg, hogy bizonyos filológiai összevetéseket tegyek. Merem ezt nem jogász létemre, annak ellenére is megtenni, hiszen hozzáértő jogász képviselőim is tettek korábban ilyen összevetéseket. De a hatályos alkotmány 70/F. §á ban a következő olvasható: A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéséhez való jogot. A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes, kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. Az oktatással kapcsolatos jogok, amint mondottam, a tervezetben is alanyi jogok maradnak, bár ezt természetesen hely eslem, bár a logikáját meg kell mondanom, nem mindig értem. Azért nem értem mindig, hiszen az oktatással kapcsolatos jogok között van egy csomó olyan, amely állami kötelezettségvállalást kell hogy jelentsen. És sajnos a jelen helyzetben azt kell mondanom, hogy egy sor olyan elem van, amely ma már csak távoli államcélként jelenik meg. A tervezet szerint, megint idézem: "Az oktatás és az iskolaalapítás szabadsága alanyi jogként jelenik meg", ehhez kapcsolódóan annak kimondása, hogy az állam felügyeletet gyako rol az oktatás felett, a tandíjmentes állami közoktatáshoz és az első szakképzettség megszerzéséhez való jog. Ide kapcsolódóan ki kell mondani, mondja a tervezet, a gyermek 16 éves koráig tartó tankötelezettségét. A két szöveg összehasonlításában a hatályo s alkotmánynak három kulcsszava van. Az ingyenes és kötelező általános iskola, másodszor a mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőoktatás, és harmadik elem az anyagi támogatás. A tervezetnek is három, illetve négy ilyen kulcsszava van. Az egyik az ok tatás és az iskola alapítás szabadsága, a második az állami felügyelet, a harmadik a tandíjmentes közoktatás, amely az én véleményem szerint egyáltalán nem azonos az ingyenes és kötelező általános iskolai oktatással és a harmadik az első szakképzettség meg szerzéséhez való jog. Nos ezeknek az elemzése azt mutatja, hogy azért nem pontosak azok a fogalmak, amelyekkel a tervezet él. A közoktatás, az én felfogásom szerint is, s én nem állok egyedül ezzel a felfogással, valójában nem a magánoktatás ellentéte, han em mindenfajta törvényi szabályozásban az, ami nem felsőoktatás. Tehát a felsőoktatás és a közoktatás az ami párhuzamba állítható, hiszen most van benyújtva a közoktatásról szóló törvény és a felsőoktatásról szóló törvény, amely elválasztja egymástól a köz oktatást és a felsőoktatást. Én nagyon boldog lennék, hogy ha a közoktatás az alkotmánytervezet szerint a jövőt illetően valóban teljes egészében ingyenes lenne. A valós helyzet azonban a közoktatás bizonyos ágaiban már ma sem ilyen, és ez lényegesen több, mint ami a most hatályos alkotmányban az általános iskola ingyenességével kapcsolatosan meg van fogalmazva. Tehát itt úgy érzem, hogy pontosan meg kell mondanunk, hogy mit jelent a közoktatás tandíjmentessége. Lehet, hogy ez kevesebb - Hegyi Gyula nincs m ár itt,... (Közbeszólás: Itt vagyok!) ...nem tudom neki megmondani, hogy kevesebb, mint az ingyenesség. Ezt is örömmel vesszük, hogy ha tandíjmentes. A másik elem az első szakképzettség megszerzéséhez való jog, amely szintén tandí jmentes. Mit jelent ez az első szakképzettség. Hadd idézzek egy definíciót, azt is megmondom, honnan, a benyújtott közoktatási törvényből.
