Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
3641 és milyen mértékben biztosítható, azt hiszem, hogy még egy garanciális elemmel kiegészíthető lenne, arra történő utalással, hogy a jogok felfüggesztése csak az adott helyzettel, az adott rendkívüli helyzettel, veszélyhelyzettel összefüggő vonatkozásban történhet. Ez persze magában foglalhatja az adott, csak a legszükségesebb mértékben történő felfüggesztés jogtól való eltérés megfogalmazás is, de azt hiszem, hogy talán nem volna fölösleges az előbbit is hangsúlyozni, tehát, hogy csak az adott vonatkozásban lehet a jogoktól eltérni egy adott veszélyhelyzetben. Ezeket a gondolat okat javasolnám képviselőtársaimnak megfontolásra. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Molnár Péter felszólalását. Soron következik Kis Gyula, a Magyar Demokrata Fórum részéről, őt követi majd Orosz István, a Magyar Szocialista Párt képviseletében. Megadom a szót Kis Gyula képviselő úrnak. DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF) : Köszönöm, elnök asszony. Köszönöm tisztelt Ház a figyelmet. S egyben elnézést kérnék jogban jártasabb kollégáimtól, hogy alapvetően természettudományosa n nevelt létemre beleszólok egy ilyen ezoterikus kérdésbe, mint az alkotmányjog. Mentségemre csak egy dolog szolgálhat, hogy Benjamin Franklin is természettudós volt, és ehhez képest mind a Függetlenségi Nyilatkozat, mind az Amerikai Egyesült Államok alkot mánya elég jól sikerültnek tekinthető, legalábbis ami az időtállóságát illeti, ellentétben a mi alkotmányainkkal. Nos, ha a mi alkotmányaink így gyorsan kell hogy változzanak, akkor az a kérdés, hogy most miért kell változtatni az alkotmányt? Két belső és külső lényeges kényszerítő erőnek kell lenni ami miatt - ahogy hallottuk tegnap - történelmi lehetőséget kaptunk egy új alkotmány megalkotására. (14.40) Hát a belső körülményekben valóban döntő változások történtek a tulajdonviszonyokban, a külső nemzetköz i szerződésekben. Az alkotmányunk hatálybalépése óta egyetlenegy lényeges nemzetközi megállapodás történt. Erre eddig nem hallottam utalást, úgyhogy engedjék meg, hogy citáljam. Ez pedig az ún. koppenhágai nyilatkozat. Tizennégy hónappal ezelőtt 1995. már cius 12én, a világtörténelemben először, 132 ENSZtagállam, állam és kormányfő jelenlétében fogadták el ezt a nyilatkozatot, amely a társadalmi fejlődésről szólt, és amelyet mi is elfogadtunk és amelyben kötelezettségeket vállaltunk magunkra nézve. Mégped ig, mint ahogy a Koppenhágában egybegyűltek megállapítják, önmagunkra kötelező érvényűnek tekintjük a nyilatkozatot és cselekvési programot a társadalmi fejlődés erősítésével és az emberi jólét biztosításával kapcsolatban mindenütt a világon. Majd pedig a preambulum után az egyes számú kötelezettség a következőképpen hangzik: "Stabil törvényi keretet állítunk fel alkotmányainkkal, törvényeinkkel és eljárási szabályainkkal összhangban, valamint a nemzetközi jognak és kötelezettségeknek megfelelően. Kötelezet tséget vállalunk olyan gazdasági politika, mind szociális, kulturális és törvényi környezet létrehozására, mely az emberek számára biztosítja a társadalmi fejlődés lehetőségét." Tehát kötelezettségvállalásról volt szó, és az előterjesztett koncepció állít ásával szemben, mely azt mondja, az indoklásban, hogy a nemzetközi jog csak azt kívánja meg az államoktól, hogy a nemzetközi szerződésekben meghatározott emberi jogokat biztosítsák, de azt már nem, hogy ezeket a jogokat alkotmányos jogként az alkotmányban rögzítsék. Ezzel kapcsolatban mégiscsak kénytelen vagyok jogászhoz fordulni; mégpedig egy szakvéleményből idéznék, amelyet az alkotmányelőkészítő bizottság számára Számen Katalin készített. Ebben az olvasható, mármint, hogy a nemzetközi szerződésekben meg határozottak mily mértékben kötelezőek egy állam belső jogrendjére, idézet: "Általánosságban a kérdésre azt tudom válaszolni, azt, hogy mi alanyi jog és mi nem, az épp attól függ, hogy azok miként kerülnek majd megfogalmazásra. Minthogy azonban mi a gazdas ági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányának részesei vagyunk, annak rendelkezéseitől csak abban az esetben térhetünk el,
