Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ):
3639 felügyeletet gyakorol az oktatás fölött, alanyi jogként jelennek meg a gyermek jogai, de nem szerepel, hogy az oktatás területén az államnak a szülők meggyőződését kell tiszteletben tartania. Ez csak állami kötelezettségként jelenik meg. Érthetetlen számomra, hogy ez az alanyi jog hogyan kerülhetett a szabályozási elvekben a II. rész 1. fejezet g) pontjába, mely az alanyi jognak nem minősíthető állami kötelezettségeket sorolja föl a házasság és a család védelme mellett, melyek helyükön vannak itt. A nevelés megválasztása a szülők alanyi joga. Így ennek megfelelő helyeken és kötelező erővel kimondani: elhelyezése nem csupán szerkesztési kérdés teh át. Hadd idézzek ismét a már előbb említett II. Vatikáni Zsinati dokumentumból. "Minden családot, mint sajátos és őseredeti jogokkal rendelkező közösséget, megillet az a jog is, hogy szabadon intézze a maga vallásos életének rendjét a szülők irányítása ala tt. Ezeknek pedig jogukban áll, hogy saját vallási meggyőződésük szerint döntsék el, milyen legyen gyermekeik vallásos nevelése, ezért az államhatalomnak el kell ismernie, hogy a szülőknek joguk van igazi szabadsággal megválasztani az iskolákat vagy a neve lés egyéb intézményeit; e választási szabadságuk rovására viszont nem róhatók rájuk közvetlenül vagy közvetve igazságtalan terhek." Befejezésül hadd idézzek még két bekezdést ugyanebből a dokumentumból. "A vallás szabadsága, kényszertől való mentessége, ne mcsak az egyes személyeket illeti meg; el kell azt ismerni közösségi cselekményeire nézve is. Mert mind az embernek, mind magának a vallásnak a természete megkívánja, hogy legyenek vallási közösségek." "Minden államhatalomnak a lényegéhez tartozó kötelessé ge, hogy az ember elidegeníthetetlen jogait védelmezze és erősítse." Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Sasvári Szilárd felszólalását, soron következik Molnár Péter, a Szabad Demokraták Szöv etsége képviseletében, őt követi majd Kis Gyula, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Megadom a szót Molnár Péter képviselő úrnak. DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnöknő, Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy már többen elmondták az SZDSZ ré széről előttem, a Szabad Demokraták Szövetsége egyértelműen támogatja az új alkotmány koncepciójának a tervezetét, az új alkotmány elveit. Az előttem szólókhoz hasonlóan én is néhány olyan gondolatot szeretnék elmondani, ami a szöveg javítását, csiszolását célozza. Egyrészről még az általános rendelkezések, az előző fejezet tartalmaz egy olyan kitételt, ami az emberi jogokkal foglalkozó fejezethez kapcsolódik, ahhoz szeretnék egy észrevételt fűzni. Nevezetesen: az általános rendelkezések között szerepel az, hogy az egyetemes emberi jogok és állampolgári jogok biztosítására az állam köteles védeni ezeket a jogokat és köteles az érvényesülésüket támogatni. Ez helyes. (14.30) Nyilván a modern államnak tevőlegesen is közre kell működnie e jogok biztosításában, d e én azt gondolom, hogy indokolt feltétlenül a koncepcióba belevenni olyan megfogalmazást is, ami azért mégiscsak tartalmazza az állami tartózkodásra vonatkozó kötelezettséget is, tehát annak a kötelezettségét, hogy itt mégiscsak arról van szó, hogy a velü nk született és elidegeníthetetlen jogainknak a gyakorlásában az állam nem akadályozhat minket. Tiszteletben kell tartani e jogainkat. Ennek megvan persze olyan oldala is, hogy a modern állam körülményei között az államnak tevőlegesen is biztosítania kell, hozzá kell járulni ahhoz, hogy ezekkel a jogainkkal tényleg élhessünk, de azt gondolom, hogy nem szabad szem elől tévesztenünk azért azt a követelményt, hogy e tekintetben az államnak alapvetően nagyon figyelnie kell arra, hogy milyen tekintetben szüksége s valóban beavatkozni olyan jogainknak a szférájába, amik a magánszférának a sérthetetlen részét képezik. Tehát csak akkor indokolt a beavatkozás, hogyha az feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a jogokat tényleg gyakorolhassuk.
