Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TÓTH PÁL (MSZP):
3633 A szociális jogállam a társadalmi rend megváltoztatásának eszköze ily enképpen. Az állam beavatkozó, s mint ilyen, nem maradhat semleges. A társadalmi igazságosság csak a közreműködésével valósítható meg. A társadalmi igazságosság tehát nem valósítható meg a gazdasági erők liberális elven működő játékával. A Kereszté nydemokrata Néppárt álláspontja szerint az alkotmánykoncepcióban az állam megnevezésénél a szociális jelzőt is szerepeltetni kell. Tehát a Magyar Köztársaság nemcsak független demokratikus jogállam, hanem szociális jogállam is legyen. Csak az állam megneve zésénél alkalmazott szociális jelző, valamint az emberi jogi részben alanyi jogként megfogalmazott szociális jogok nyújtanak hatékony védelmet az állampolgároknak, ugyanis csak ebben az esetben lehet szociális jogsérelem esetén bírósághoz fordulni. Az ilye n tartalmú szabályozás ugyanakkor a szociális jogokat alkotmánybírósági védelem alá is helyezi, mivel az e jogokat sértő jogszabállyal szemben alkotmányos panasszal lehet élni az Alkotmánybírósághoz. Az ilyen tartalmú szabályozás azért is szükséges, mert m ár Európában a szociális jogok szerves részét képezik az emberi jogoknak, ezek pedig egységesek és oszthatatlanok, továbbá a nemzetközi dokumentumokban is a szociális jogok zöme alapjogként van megfogalmazva, nem pedig pusztán az állam céljaként. Az alkotm ány koncepcióját mindezek alapján a jelenlegi formájában nem tudjuk támogatni. Elfogadhatatlan, mert a korszerű európai alkotmányokkal ellentétben az állampolgárok alapvető szociális jogait nem a bíróság előtt is kikényszeríthető alapjogként, hanem csak az államnak céljaként szabályozza. Elfogadhatatlan, mert egy múlt századi elavult liberális állam modellt rögzít, amelyből hiányzik a szociális szempont. És ezzel a jövőre nézve konzervál egy igazságtalan és egészségtelen társadalom szerkezetet, amelyben egy vékony gazdag réteg mellett nem nyújt jogvédelmet az anyagilag leszakadó és rászorult milliós tömegeknek. Pedig ha valamikor, akkor hazánk történetének jelen periódusában erre igen nagy szükség lenne. Az új alkotmány koncepciója tehát a jelenlegi formájáb an nem felel meg egy modern európai szociális jogállam alkotmányával szemben támasztott követelményeknek. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Tóth Pál, a Magyar Szocialista Párt részéről. Őt követi majd Sasvári Szilárd, a Fi desz részéről. Megadom a szót Tóth Pál képviselő úrnak. TÓTH PÁL (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Örömmel jelentem be, hogy nagyjából ugyanarról a témáról fogok beszélni, mint - és kizárólag arról - amiről Gáspár képviselő úr beszélt, csak egy kicsit másképpen. A szociális biztonsághoz való jog alkotmányos újraszabályozásának problémájáról szólnék néhány szót, ami belefér az időkeretembe. S ez nem könnyű dolog. Nem könnyű dolog azért, mert a szociális jogok természetét illetően mind a j ogtudományban, mind az Alkotmánybíróságban, mind pedig a felszólalásokból kitűnt, a politikában két, egymást karakterisztikusan kizáró nézet alakult ki. Az egyik álláspont szerint a szociális biztonság alkotmányban biztosított alapjoga nem jelent alanyi jo got az ellátásokhoz való hozzájutás tekintetében, csupán az államnak a változó körülményektől függő kötelezettségvállalását. (14.00) A szolgáltatások alkotmányos mértéke nem határozható meg, az mindig a parlament és a mindenkori kormány döntésétől függ. Ez az egyik álláspont. A másik felfogás képviselői ezzel szemben azt mondják: nem lehet úgy csinálni, mintha az alkotmány nem szabályozná a szociális biztonsághoz való jogot. De miután ez egy alapvető jog,
