Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
3629 reformáció időszakának és az azt követő századoknak a vallási természetű kisebbségvédelmi szerződései mind ezt tanúsítják. Például az 1555ös augsburgi vallásbéke vagy az 1648as westfaliai béke. Ráadásul, egy ilyen alkotmányos gesztus a legtradicionálisabb kisebbségnek, a vallásinak, annál is indokoltabb, mivel teg napelőtt a Ptk. módosítása kapcsán egy jogi értelemben kisebbségnek sem minősülő sajátos életmódközösségnek tett nagy gesztust a parlament többsége. Tisztelt Ház! A kisebbségeknél maradva üdvözölni szeretném, hogy a koncepció fenntartja a határon túli magy arokért való felelősség alkotmányos kinyilvánítását, annak ellenére, hogy voltak jogtudósok, akik ennek célszerűségét megkérdőjelezték. Mi tudjuk, tisztelt Ház, hogy ez számunkra nem jogdogmatikai probléma, hanem politikai és erkölcsi felelősségünkből faka dó természetszerűség. Annak is örülök, hogy a koncepció megtartja az emberi jogok fejezetében a nemzeti kisebbségi jogokat, annak ellenére, hogy felvetődött: ezek, racionális okokból, külön fejezetben szerepeljenek. Ez nem lett volna szerencsés, hiszen szi mbolikusan is jelezni kell, hogy a kisebbségi jogok - bár kétségtelenül hordoznak karakterbeli eltéréseket , mégiscsak az emberi jogok szerves részét képezik. Ennek pedig, különösen a védelmi jellegből, védelmi szempontból, védelmi helyzetüket illetően va n jelentősége. Míg a klasszikus szabadságjogokhoz, tisztelt Ház, csak kivételesen szabad hozzányúlni, addig a szociális jogokat illetően valóban nagy horderejű kérdést kell tisztázni, mennyiben kikövetelhető jogok ezek. A szabadságjogokkal ellentétben - ah ogy már erre már több utalás is történt - ezek mind alkotmányos jellegüket, mind kikényszeríthetőségüket illetően vitatottak. A tervezet jó irányban keresi a probléma feloldását, állami kötelezettségként vagy államcélként nevesítve benntartja őket az alkot mányban, ugyanakkor félreérthetetlenné teszi, hogy ezek elérését az állam biztosítani nem tudja, arra csak törekedni tud - és köteles is - a teherbíró képessége arányában. Véleményem szerint e célok elérésének legbiztosabb módja, ha az állam elsőbbséget bi ztosít a gazdasági növekedést generáló jogoknak: a szabadságnak és a tulajdonnak. Hiszen szociális juttatást csak abból lehet adni, ami van. (13.40) A szülőknek a gyermeknevelés módjának megválasztására irányuló joga azonban szerintem semmiképpen sem reduk álható államcéllá, hanem ezt alanyi jogként kell deklarálni, hiszen nem a meglétük, hanem csak a velük való élés módozatai függhetnek az állam teherbírásától. Tisztelt Ház! Fontos feladatunk az alkotmányos jogok korlátozása területén fennálló ellentmondáso k tisztázása is, jelenleg ugyanis az alapjogok lényeges tartalma nem korlátozható. Ha azonban a valóságból indulunk ki, ennek az ellenkezőjét látjuk, hiszen bizonyos kivételes esetekben korlátozható a személyi szabadság, a sztrájkjog vagy akár a tulajdonjo g lényeges tartalma is. Feloldandó az az ellentmondás is, hogy Magyarországon törvényes erővel érvényesülő Európai Emberi Jogi Konvenció sokkalta szélesebb körben teszi lehetővé a jogkorlátozást, mint maga az alkotmány. Szerintem a jogkorlátozásról szóló r észen még van mit javítani, ugyanis nem teljesen egyértelmű az abban megfogalmazott iránymutatás. Természetesen nem feltétlenül kell követnünk a konvenciót, hiszen nagyobb garanciák biztosítása nem jelenti a nemzetközi jog sérelmét. Jelentős előrelépés vis zont, hogy a tervezet beemeli az alkotmány sáncai közé az alkotmánybíróság által alkalmazott arányossági tesztet, kimondja, hogy a korlátozás akkor alkotmányos, ha a korlátozási ok kényszerítő, elkerülhetetlen és a korlátozás arányos az elérni kívánt célla l. Természetesen itt pontosítani kell, hiszen ez a cél nem lehet akármi, csak alkotmányos jog vagy alkotmányos cél. Ez a rendelkezés egyébként óvatosságra is int abban az értelemben, hogy az alkotmány esetleges túltelítése jogokkal és intézményekkel, parad ox módon éppen az alkotmány garanciális értékét áshatja alá. Minél több benne a jog és az
