Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP):
3624 azonban, hogy a nemzetközi joggyakorlat elismeri az ilyen elvet, s a jog alanyának hozzájárulása nélkül nehezen tartja elfogadhatónak a bármilyen jellegű beavatkozást ilyen esetekben. Ha a vázolt út nem járható, akkor esetleg alkalmazhat az alkotmány egy olyan kitételt, ami egyértelművé teszi, hogy az általa kiemelt és nevesített jogokat nem szabad úgy értelmezni, hogy a már kodifikált, törvényekben megfogalmazott jogok visszavehetők, szűkíthetők az érintettek hoz zájárulása nélkül. Mindezeket szerettem volna valamennyiünk figyelmébe ajánlani. Köszönöm figyelmüket. (Általános taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Szólásra következik Rott Nándor úr, (FKGP), szólásra készül Mészáros István úr, Szabad Demokraták Szövetsége . Megadom a szót Rott Nándor úrnak. DR. ROTT NÁNDOR (FKGP) : Igen Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Egy régi, ókori példát követve azzal kell kezdenem ezt a beszédet - persze méltatlan utódaként annak aki ezt körülbelül 2000 évvel ezelőtt elmondta , ho gy rossz ómennel indul, kezdődik az alkotmány vitája. Az ókoriak az előjeleknek - az ómeneknek - nagy jelentőséget tulajdonítottak és azt hiszem, hogy nagyon bölcsen tették ezt. Nagyon rossz ómen, hogy most beszélünk, most tárgyalunk az új alkotmányról, ak kor, amikor napjainkban súlyos alkotmánysértés történt, amikor magyar csapatok parlamenti hozzájárulás nélkül külföldre juthattak ki és ez tulajdonképpen egy teljesen nyílt alkotmánysértés volt, független attól, hogy ezért kit és milyen felelősség terhel, de ez egy rendkívül rossz előjel, mert azt a benyomást kelti, hogy mi itt ugyan beszélünk alkotmányról, hogy mi itt egy új alkotmánynak a koncepcióját tárgyaljuk most, ugyanakkor a jelenlegi hatályban lévő meglévő alkotmánnyal is olyan kevés törődés történ ik, hogy a megszegésére sor kerülhet és egyenlőre úgy néz ki, hogy minden következmény nélkül. De nemcsak ezért rossz ómen ennek a tárgyalásnak az elkezdése, hanem azért is mert, az eddigi hozzászólásokból rendkívül sok tisztázatlan nézet hangzott el. Ez v alahogy arra mutat, hogy az igen tisztelt képviselőtársaim között rendkívül nagy a történelemszemléletben és a történelem megítélésében a különbség. Varga László képviselőtársam Hugo Grotiusra utalt, mint a természetjogi gondolatnak a letéteményesére. Két ségtelen hogy az ún. természetjogi iskolának Hugo Grotius volt az egyik kimagasló alakja, de maga a természetjogi gondolat és a természetjog egész építménye, alapépítménye, ez visszanyúlik egészen az ókorba, és ez bizony már alapvető eleme volt egyebek köz t a sztoikus bölcseletnek és utána a keresztény egyházatyáknak és a skolasztikának is végig alapelve volt a természetjog egyik alap építőkockája. (13.10) És azok az emberi szabadságjogok, azok az alapvető emberi jogok, amelyeket ma olyan gyakran használunk, alapjaikban fellelhetők már akár Cicerónál, akár az egyházatyáknál, és ezt követően pedig a legnagyobb skolasztikus filozófusoknál, különösképpen Aquinói Szent Tamásnál. Tehát sokkal mélyebbre tekintene k vissza, és sokkal mélyebb gyökerűek ezek az alapvető emberi jogok, mint ahogyan az itt elhangzott. Most nem beszélek arról, hogy Hegyi Gyula, igen tisztelt képviselőtársamnak az a megfogalmazása, hogy "a francia forradalom és a sötét középkor", ez enyhén szólva megint csak teljességgel elfogadhatatlan. Mert kétségtelen az, hogy a francia forradalomban megfogalmazódott egy bizonyos emberi jogi koncepció, de ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy a francia forradalom az emberiség egyik legszégyenletesebb és l egsötétebb vérfürdőjét és törvénytelenségét produkálta. Nem jelentéktelen ennek az alkotmánynak a vitájában egy ilyen jogtörténeti visszatekintés Magyarországra, a Kisgazdapárt erre törekedett végig, itt most azonban a közelebbi történelemre szeretnék utal ni. És itt megint Varga László, igen tisztelt képviselőtársam utalt az 1947es választásokra. Ezzel kapcsolatban azért világosan kell látnunk, hogy az 1947es választásoknak már semmi közük nem volt a demokráciához, ne méltóztassanak elfelejteni, hogy akko r már Nagy Ferencet, Magyarország törvényes miniszterelnökét - fenyegetésekkel - külföldön maradásra kényszerítették, ne felejtsük el, hogy Kovács Bélát már akkor letartóztatta a szovjet gestapo és
