Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP):
3621 alkotmányos szintű engedm ény tenné csak lehetővé, lévén, hogy a törvények általában korlátozzák a jogokat, vagyis a valóságban egyébként ellentmondanak az alkotmány 8. § (2) bekezdésének. (12.50) Ennélfogva, ha nem változtatunk az elképzeléseinken, szinte minden joghoz automatikus an oda kellene biggyeszteni egy olyan klauzulát, miszerint a törvény az említett jogokat korlátozhatja. E problémakör megoldására az alkotmányelőkészítő bizottság ülésén javaslatot tettem, melyet változatlanul fenntartok és röviden ismertetek. Egyfelől a 8. § (2) bekezdését véleményem szerint nem szabad az új alkotmányba beépíteni. A jogok korlátozására nézve az alkotmányba egy általános szabályt kell alkotni, amelyben a jogok korlátozásának a feltételeit általánosságban meg kell fogalmazni. Erre nagyjából megfelelőnek tekinthető egyébként a koncepció szövege - itt jelzem, hogy részben tükröződik a véleményem a koncepcióban, csak nem következetesen - és ez a szöveg, egyébként a nemzetközi konvenció átvételét tartalmazza a Polgári és Politikai Jogok Nemzetkö zi Egyezség okmányából. Idézem: Az alkotmányban a jogok gyakorlásának általános korlátjaként mások alapvető jogainak védelmét, illetőleg közegészségügyi vagy közrend védelmi okot indokolt megjelölni. Megjegyzem, hogy a koncepció szövege sajnálatos módon ki hagyja a közerkölcsöt mint jogot korlátozó szempontot, amely egyébként a konvencióban benne foglaltatik. Én nagyon remélem, hogy ez csak véletlen, és senki nem fogja kifogásolni, hogy ha e tekintetben is a nemzetközi konvencióhoz kívánjuk igazí tani a korlátozás lehetőségének elvi szintű meghatározását, és így bekerül a közerkölcsre való utalás is a korlátozás lehetséges szempontjai közé. Az elgondolásomból helyesen beépítette a koncepció a jogkorlátozás mértékének szempontjait, azaz, hogy a korl átozásra csak szükséges mértékben, a korlátozás igénybevételének elkerülhetetlensége esetében és csak arányosan kerülhet sor. Eme általános szabály felállítása mellett a korlátozás lehetőségét a konkrét esetekben már nyugodtan rá lehetne bízni a törvényekr e. Az, hogy a törvényalkotó az egyszerű többséggel meghozandó törvények megalkotásakor ne éljen vissza a felhatalmazás adta helyzettel, az alkotmányban foglalt fenti tartalmi szabályozás révén lenne biztosított, és ténylegesen pedig ennek a megtartását a t örvények feletti alkotmánybírósági kontroll biztosítaná. Ettől függetlenül egyébként, hogyha lényegesnek ítélünk bizonyos korlátozásokat magában az alkotmányban megjeleníteni az egyes jogokat illetően, annak ez a megoldás nem lenne akadálya, tehát emellett lehetséges ezen korlátok taxatív megjelenítése is ott, ahol ezt különösen fontosnak és lényegesnek ítéljük. Tisztelt Ház! Több mindenről lehetne és kellene itt még beszélni, minthogy mások is utaltak a vallásszabadság, a sajtószabadság kérdésére. Egyetlen egy dologról csak egy mondatot. Kimaradt a pozitív diszkrimináció elve a koncepcióból, amit én megintcsak remélem, hogy véletlen műve, mert volt róla szó az alkotmányelőkészítő bizottság ülésén, és én úgy gondolom, hogy a gondoskodó állam a társadalmi szo lidaritás biztosításának a szempontja megvalósításához ez, hogy benne legyen a pozitív diszkrimináció az alkotmányban, nagyon szorosan kapcsolódik. Úgy hiszem, hogy ezek az elemek együttesen valósíthatják meg azt, hogy az alkotmány kellően alkalmas legyen a szociális értékek hordozására. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Én is köszönöm. Szólásra következik Jakab Róbertné, Magyar Szocialista Párt, szólásra készül Rott Nándor, Független Kisgazdapárt. Megadom a szó t Jakab Róbertné képviselő asszonynak. JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP) :
