Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 5 (143. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1718. szám) általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter:
37 kimutatást, amely a belföldi értékesítést az élelmiszereknél, italoknál, dohánygyártási termékeknél 1,4 százalékosa n csökkent mértékben állapította meg. Ha tudjuk, hogy nő az önellátás, akkor ez mindannyiunk örömére azt jelenti, vagy jelentheti, hogy nem csökkent az élelmiszerfogyasztás Magyarországon, valószínű, hogy nőtt. A termelésről, az értékesítésről néhány adat ot engedjenek meg. 1985től 1994ig folyamatosan csökkent a mezőgazdasági termékek felvásárlása a hivatalos kimutatások szerint. Ez a folyamat 1995ben megfordult és az év elejétől november végéig a felvásárolt termékmennyiség számottevően, több mint 15 sz ázalékkal haladta meg az előző esztendő hasonló időszakáét. Számomra különösen nagy öröm, hogy a zöldségfélék felvásárlása 36 százalékkal nőtt az előző esztendőhöz viszonyítva, és az élőállatok felvásárlása - az előző évek folyamatos csökkenése után - szin tén ebben az esztendőben növekedett először. A mezőgazdaság stabilizációja pénzügyi szempontból is lehetőséget ad meggyőződésem szerint a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló fejezetek átalakítására. A beterjesztett törvényjavaslatnak négy lényeges terület e van. Az egyik arról szól, hogy a törvény módosítása után természetes személyek mellett jogi személyek is lehessenek teljes jogú tagjai a szövetkezeteknek. Ez az eljárás, ez a módszer ismert az Európai Unióban, több helyen elfogadják a természetes személy ek mellett a jogi személyek szövetkezeti tagságát is. Meggyőződésem szerint erre Magyarországon is szükség van, hiszen a kis gazdák, az új mezőgazdasági vállalkozók mellett a mezőgazdasági szövetkezeteknek is helyük van azokban az együttműködésekben, amely ek a versenyképességüket javíthatják. Másrészt pedig azt gondolom, hogy a jogi személyek szövetkezése olyan diszkriminációt szüntet meg, az együttműködést olyan mértékben szélesíti, mely mindenképpen a mezőgazdasági termelők összefogásának lehetőségét növe li meg. Nagyon remélem, hogy a törvény módosítása a lehető legrövidebb idő alatt megszületik és a privatizációban, valamint az ez évi agrártámogatásokban a szövetkezetek részére meghirdetett kedvezményeket ennek alapján már többen vehetik igénybe. A másik ilyen lényeges törvénymódosító javaslat, ami a fel nem osztható vagyon egy új struktúráját, egy új lehetőségét építené be a törvénybe. A szövetkezeti átmeneti törvény alapján a szövetkezetek vagyonát képező teljes eszközállomány felosztásra került részjegy ekben és szövetkezeti üzletrészekben. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a szövetkezeteknek, a korábban volt szövetkezeteknek a stabilitása nagy mértékben csökkent. Nem maradt és azóta sem képződött olyan közös vagyon, amely az Európai Unió mezőgazdasági szövetk ezeteit stabilizálja, amelyet használhatnak mindazok a gazdák, akik ilyen termelést folytatnak, akik érdekeltek ebben, de nem vihetik ki a közös tulajdonból. Valódi szövetkezetek, valódi fel nem osztható vagyon nélkül nem működhetnek. Ezért javasoljuk a tö rvény ilyen értelmű módosítását, hogy lehetőséget teremtsünk arra, hogy a szövetkezeti tagok, ha úgy gondolják, ha így akarják, ha egyetértenek vele, valódi fel nem osztható vagyont képezhessenek. (17.40) Mindannyiunk számára fontos, hogy a szövetkezetek é s a szövetkezeti tagok között létrejött munkamegállapodások időtartamát a szövetkezeti tag részére a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó juttatások szempontjából is figyelembe lehessen venni . Ez egy olyan diszkrimináció a szövetkezeti tagokkal sz emben, amely a szövetkezetek átalakulása kapcsán jött létre. Azt szeretnénk elérni, hogy a szövetkezeti tagok munkamegállapodásban eltöltött ideje is a munkaviszonnyal azonosan kerüljön elbírálásra. A negyedik lényeges témakör a részleges átalakulás törvé nybe iktatása. Azt javasoljuk önöknek, módosítsák úgy a törvényt, hogy ha a szövetkezetek szétválására vonatkozó szabályok szerint a szövetkezetek két vagy több gazdasági csoportot hoznak létre, akkor ezek közül az egyik vagy több is egy lépcsőben átalakul hasson társasággá, ha a résztvevők érdekei úgy kívánják. Továbbra sem változtatunk alapelvünkön, tehát csak olyan változtatásokat fogadunk el a szövetkezetekben, amelyekkel a tagok többsége egyetért. A szétválás szabályaiban ez kellő
