Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - MOLNÁR GYULA (MSZP):
3597 Meg kell mondanom, őszintén megvallom önöknek, hogy egy szempontból kétségeim vannak. Nemcsak azért, mert eldurvult a világ, olyan politikai terrorcselekményekkel találkozunk, amit az itt lévő képviselők születésükkor vagy fiatal korukban el sem tudtak képzelni, hogy ilyen létezik. Százak és százak halnak meg bosszú, politikai revánscselekmények miatt, és én arra a megállapításra jutottam magamban, hogy egy szempontból és egy vonatkozásban ezt az elvemet felfüggeszteném, ame nnyiben valaki hideg aggyal, előre megfontolt szándékkal megöli embertársait. Tehát nem a szándékos, vagy hirtelen haragból és hasonló szempontból, hanem ha valakinek van arra kegyetlensége, hogy átgondolja, megfontolja, és hideg aggyal másoknak az életét elvegye, itt kételyeim vannak és úgy érzem, hogy ilyen esetekben jogos a halálbüntetés, annál is inkább, mert nehéz elviselni annak a hozzátartozónak, testvérnek, feleségnek, vagy férjnek, vagy barátnak, hogy az, akit legjobban szeretett, azt elvették és a z aki azt elvette, az állam kegyén tovább él. Igen tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva: kérem önöket, hogy amikor az embernek a legszentebb és legfontosabb jogairól tárgyalunk, kérem önöket, hogy fogadják el azt, hogy legyen benne az alkotmányban az a meg határozás, amit előbb mondottam. Nem utolsósorban: világos, ennek a nevelés a legfontosabb része, hogy a nevelésen keresztül kapják meg a polgárok. A második pedig az emberi méltóság. Önök választókerületekben járnak, járjuk a vidéket. Nagyon megdöbbennek a polgárok, amikor azt mondom, hogy a földet kapáló gazdának ugyanaz az emberi méltósága, mint az államfőnek, mert ugyanaz. Akkor bizony csodálkoznak, hogy valami nem furcsát mondtame, vagy a kereszténydemokratáknak egy nagy választási ígéretét. Mert ugya naz. De nem érzik a polgárok azt az emberi méltóságot, amely nélkül nem lehetek teljes jogú, és amely nélkül nem lehet olyan önérzetem, amely érzi azt, hogy polgár vagyok, jogom van. Az emberi méltóságot mindenkinek tisztelni kell. Bízom benne, hogy az ige n tisztelt Országgyűlés meg fogja szavazni a kiegészítést, és abban az esetben nálunk is megtalálja a támogatást egy olyan alkotmányra, amelyben nemcsak szöveg van, hanem meg van töltve azzal a keresztényi szellemmel és értékkel, amely nélkül ember egymáss al szemben és egymás iránt nem cselekedhet másként, és egymásnak tiszteletét magával vonja. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót Molnár Gyula úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Őt soron követi majd Szájer József úr, a FideszMagyar Polgári Párt képviselője. MOLNÁR GYULA (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az MSZPfrakció hozzászólójaként, az alkotmánykoncepció vitájában nem jogászként, és különösen nem alkotmányjogászként kívánok részt venni. Eddigi p ályafutásom során nem foglalkoztam konkrét jogi kérdésekkel, mégis engedtem a csábításnak. Azzal győztek meg jogász képviselőtársaim, hogy gyakran még a legkiválóbb elméleti gondolkodók, alkotmányjogászok sem képesek minden apró részletre figyelemmel lenni , és a zseniálisan kiemelt gondolatok az élet egy adott területén nem illeszkednek a velük együttműködő szervezetek gyakorlatához. Az általános vita ezen szakaszában az alkotmány és a külügyek kapcsolatával kívánok foglalkozni. Különös tekintettel a koncep ció illeszthetőségével integrációs törekvéseinkhez. Kivételes feladat előtt áll a Magyar Országgyűlés, hiszen a tegnapi hozzászólásokban is elhangzott, szabad akaratából, széles társadalmi, szakmai és politikai konszenzusra támaszkodva van esélye megalkotn i az ország új alkotmányát, s ezzel végérvényesen szakíthat az át- és újrajavítgatott 49es alkotmánnyal.
