Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 23 (179. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
3585 Végül az utolsó kérdés, a miről szólni szeretnék az általános rendelkezések között, az az, amelyik a javaslat 2. pontjának utolsó bekezdésében szerepel, nevezetesen az, hogy az alkotmány tegye lehetővé, hogy a magyar állam felségjogainak egy része nemzetközi szerződéssel átruházhat ó legyen nemzetközi szervezetre. A javaslat erre az esetre az Országgyűlés minősített többséggel meghozott döntését javasolja. Ezt szükséges, de nem elégséges feltételnek tartom. Úgy vélem, ha a Magyar Köztársaság lemond felségjogairól, szuverenitási jogai ról, akár külső, akár belső - például jogalkotói főhatalmi jogosítványáról , akkor ehhez nem elegendő a parlament minősített többséggel meghozott döntése, hanem az alkotmányban kellene kimondani azt, hogy ha a magyar állam felségjogainak akár külső, akár belső - hát gondoljunk a jogharmonizációra, gondoljunk az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán - Magyarország jogalkotói szuverenitása hirtelen minimalizálódik és lecsökken, például a gazdasági jogok, a szabványügyi jogok, a kereskedelmi jogok, a vám- és devizajog érvényesülése szempontjából. Tehát akkor, ha a Magyar Köztársaság felségjogainak egy részéről le kíván mondani, akkor azt népszavazással kelljen eldönteni. Példákat lehet sorolni: akár katonai nemzetközi katonai szövetséghez való csatlakozásró l legyen szó - mondjuk a NATOról , akár nemzetközi politikai vagy gazdasági szövetséghez való csatlakozásról - mint az Európai Unióról van szó , akár Magyarország nemzetközi jogi státusát alapvetően meghatározó kérdésről legyen szó, mint például a semle gesség kikiáltásáról. Ezeket a tárgyköröket és ezeket a témaköröket a parlament legyen köteles népszavazásra bocsátani. De ne az alkotmánykoncepció részeként - attól nagyon óvnék, hogy most az alkotmánykoncepcióban vagy a normaszövegbe építsük bele akármel yik konkrétan felvetett példát. Az alapelvet kell belefogalmazni, azt a jogi rendelkezést, hogyha Magyarország szuverenitási jogairól - mégpedig megkülönböztetném a külső- és a belső szuverenitási jogokat , tehát a szuverenitási jogairól akár részlegesen - mert nyilván csak részlegesen mondhat le - le kíván mondani, akkor egy ilyen nemzetközi szerződés aláírása előtt legyen köteles azt az adott konkrét ügyet népszavazásra bocsátani, s a népszavazás eredménye kösse a parlamentet. Ily módon, elvileg akár még az új alkotmány elfogadása előtt vagy az új alkotmány elfogadása után minden, az előbb példálózóan felsorolt esetekben lehetőség lesz arra, hogy a magyar választópolgárok közvetlenül kinyilvánítsák akaratukat akkor, amikor valamilyen magyar felségjog rész leges lemondásáról van szó. Viszont nem szabad és nem lenne jó megterhelni az alkotmány szövegét valamelyik konkrét megoldással, mert akkor az adott konkrét megoldás válik az alkotmányszöveg elfogadása vagy elutasításának a fő kérdésévé, holott itt másról van szó. Viszont az alkotmányban feltétlenül indokolt ennek a jognak, ennek a kötelezettségnek a parlament számára kötelező, hát előírásnak a megjelenítése az alkotmány normaszövegében. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szó t Homoki János úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőjének. Őt soron követi majd Szigethy István úr, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője. DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány alapvető jellegéből fakad, hogy hosszú évre meghatározza az állampolgárok jogait és kötelezettségeit, az állam szervezetét, működését, ugyanakkor garanciát biztosít a benne foglaltak megtartására. Működőképes demokráciákban ez a mindenkori alkotmánnyal szemben támasztott alapkövetelmény, másrészt a demokrácia sajátossága, hogy az alkotmányozás időszakában megszűnik az ideológiai, politikai pártelkötelezettség, vagyis az alkotmányozó hatalom elsajátítása a plurális társadalmi berendezkedéssel ellentétben áll. A korábbi alkotmányok ideológiai elkötele zettségét felváltja a demokrácia alapkövetelményeinek megvalósítására irányuló törekvés, melynek főbb elvei: a szabadság, a jogegyenlőség, a jogállamiság, a jogbiztonság, a hatalommegosztás, az emberi méltóság, valamint az egyéni és
