Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 22 (178. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HACK PÉTER, az SZDSZ
3530 belekezdtünk az elmúlt esztendőkben, eljutott egy olyan pontig, ahol bizonyos kérdések továbbvitatása már nem visz előre b ennünket. (10.20) A szabaddemokraták nem az alkotmányelőkészítő politikai megállapodás elmúlt évi elfogadásától dotálják a mostani vitát, még csak nem is nyilvánvalóan a javaslat benyújtásától, nem is a kormányprogram megszületésétől, hanem, mint ahogyan a korábbiakban említettem, és erre hivatkozott Gál Zoltán is és Vastagh Pál is, ezek a viták - 198990 óta folyamatosan - zajlanak. Több száz szakmai és politikai fórum vitatta meg mindazokat a kérdéseket, amikről mi vitatkozunk. Több száz szakmai tanulmá ny készült el, cikkek, könyvek, publikációk sokasága mutatja ennek a vitának a sarokpontjait. Ezek a viták döntésre érettek. Abban az esetben, ha nem születnek meg a döntések, akkor az a bizonytalan állapot, ami ma is fennáll társadalmi életünk számos terü letén, kifejezetten károkat okoz. Károkat okoz azokban a kérdésekben, amire a miniszter úr hivatkozott felszólalásában. Károkat okoz az igazságszolgáltatás reformjának kérdésében. Hiszen azok a súlyos vitatémák, amik az igazságszolgáltatás reformját illeti k, legyen szó az országos igazságszolgáltatási tanácsról vagy a négyszintű bíróságok rendszeréről, ezek a vitatémák az állampolgárok hétköznapi életét - napi szinten - befolyásoló kérdések körül zajlanak, és amíg ezekben a kérdésekben nem születik döntés, addig a bizonytalanság állapota és addig az igazságszolgáltatással kapcsolatos kritikák sokasága fog megfogalmazódni. Vitatémát jelent az önkormányzatiság milyensége, ezekben az ügyekben a bizonytalanság fenntartása a következő években súlyos károkat eredm ényezhet. Vitát jelent a gazdasági alkotmányosság, illetőleg a közpénzügyek alkotmányos szabályozásának elmaradása. Rendkívüli mértékben szegényedne a magyar közjog következő néhány esztendeje, ha nem ragadnánk meg az alkalmat, és nem szabályoznánk a közpé nzügyeket az alkotmányban, amiről tudni kell, hogy ma a közpénzügyekről semmi nincs a magyar alkotmányban. Ezért úgy látjuk, hogy a lehetőség elszalasztása kifejezetten károkat okozhat a magyar demokrácia jövője szempontjából. Ká rokat okozhat az elmondottakon túl azért is, mert bizonyos viták nyitva hagyása mindig apropót ad olyan politikai törekvések megjelenésére és megerősödésére, amely politikai törekvések - azt hiszem, valamennyiünk ebben egyetértünk - nem a demokrácia megszi lárdítását célozzák, és amely politikai törekvések - megítélésünk szerint - legerőteljesebben a parlamenten kívüli pártok egyes köreiben jelennek meg. Tisztelt Ház! A szabaddemokraták véleményét nyilvánvalóan nem lehet fél órában minden részletére kiterjed ően összefoglalni. Képviselőtársaim az egyes fejezetekhez részletesen is hozzá fognak szólni. Én a beszédemben a javaslat tartalmát illetően három pontról kívánok beszélni. Először szólni fogok arról, hogy miket tartunk az alkotmány vívmányainak, mik azok az elemek, amiket mi úgy ítélünk meg, hogy jelentős előrelépést jelentenek a hatályos alkotmányhoz képest. Ezt követően szólni kívánok arról, hogy melyek azok a pontok, amelyeknek a javítását, korrekcióját támogatjuk az elkövetkezendő vitákban. Végül szóln i szeretnék néhány olyan témáról, amelyekben a szabad demokraták az elmúlt években is karakteres álláspontot foglaltak el, és amelyek előreláthatóan az elkövetkezendő hetek legnagyobb vitáját fogják kiváltani. Úgy ítéljük meg, hogy a mostani szöveg, amit a z Országgyűlés vitat és amit a közvélemény megismerhetett, érdemben, összességében a mai hatályos szöveghez képest semmilyen alapvető jogot, állampolgári jogosítványt nem csorbít, tehát semmilyen tekintetben - ez alól egy kivételre majd utalni fogok - érde mében nem jelent visszalépést a mostani alkotmányos berendezkedéshez. Ezt egyébként garantálta az eljárási mód is, amelyben tárgyaltunk, és úgy ítélem meg, hogy ez az eljárási mód beváltotta a hozzáfűzött reményeket, valóban nem került veszélybe egyetlen o lyan vívmány sem, amelyet 1989ben vagy '90ben az alkotmánymódosítások során elértünk. Ugyanakkor számos vonatkozásban - erre már történt utalás - előrelépést, kifejezetten progresszív fordulatot jelent a hatályos alkotmányozáshoz képest. A magunk részér ől három elemet
