Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 22 (178. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GÁL ZOLTÁN, az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
3518 Elnök Úr, Tisztelt Országgyűlés! Talán nem túlzás az előző kis közjáték ellenére is, ünnepinek, vagy történelminek mondani ezt a pillanatot, amikor a Magyar Orszá ggyűlés megkezdi a köztársaság új alkotmányának szabályozási elveiről szóló javaslat vitáját. Megvannak ugyanis a reális feltételei annak, hogy megalkothatjuk az ország olyan első, teljes írott alkotmányát, amelyet szabad elhatározásunkból, külső kényszere k nélkül hozhatunk létre. Csak rajtunk múlik, hogy miként és mikor élünk ezzel a lehetőséggel. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő szabályozási elvek három pillérre támaszkodnak. A magyar alkotmánytörténet értékeire, a modern európaiság közjogi hatá saira, és az új magyar parlamentarizmus bevált alkotmányos megoldásaira. Magyarországnak évezredes fennállása alatt történeti alkotmánya volt. Az államalapítás után a keresztény elvek szerint építkező királyi hatalom szinte észrevétlenül nőtt át a hatalom alkotmányos gyakorlásába. A történeti alkotmány és intézményei, illetve eszmetörténeti alapja a Szent Koronatan élő kormányzati rendszert teremtette és meghatározó szerepet játszottak az ország függetlenségének megőrzésében, vagy legalábbis a függetlenség gondolatának fenntartásában. Ugyanakkor hosszú évszázadokra szólóan jóval tovább, mint Európa szerencsésebb országaiban, intézményesítették a társadalom kettészakadását kiváltságosokra és alávetettekre. Az alkotmánytörténetnek ez a szerves fejlődése azonb an, amit a történeti alkotmány értelemszerűen és fogalmilag képvisel, megszakadt. Világnézettől és politikai meggyőződéstől függően vitatott, hogy ennek időpontja mikor következett be. Egy dolog azonban tény a történeti alkotmány útjáról csak letérni lehet , visszajutni oda nem. S a magyar történelmet ismerve azt hiszem, ez így jó. Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi javaslat szervesen illeszkedik a magyar alkotmánytörténethez és alkotmányos gondolkodáshoz. Ha az egyes konkrét intézményekre gondolunk, akkor u gyan nehéz a különböző történelmi korszakokon átívelő kapcsolatokat meglelni. Mégis szembetűnő Magyarország történelmi és mostani ragaszkodása a mostani parlamentáris kormányformához. Történelmi hagyományainkon alapul az önkormányzatiság elve, a köztestüle tek megjelenítése, és az igazságszolgáltatás szervezete is, különösen ha kiépül a bíróságok negyedik szintje, és a különálló közigazgatási bíráskodás. A magyar alkotmányosság és a politikai kultúra fontos eleme, hogy az ország mindig, a kereszténységtől a modern államiság XIX. századi megteremtésén át napjainkig, fogékonynak mutatkozott a korszakokat meghatározó eszmeáramlatok iránt. A mai magyar alkotmányozás is akkor kapcsolódik a magyar alkotmányosság történeti folyamatához, ha adaptálja a modern alkotmá nyosság elveit és értékeit. Meg kell azonban mondani, hogy ez egy nagyon bonyolult művelet. Az alapjogokkal kapcsolatok értékek honosítása szinte csak szándék kérdése, ami a javaslat kidolgozóiból nem hiányzik. A modern alkotmányosság és az ezt közvetítő a lkotmányelmélet azonban az egyes intézmények, az állami szervek típusát, hatáskörét, egymáshoz való viszonyát érintő kérdésekben általában nem ad kizárólagos megoldásokat. Ugyanakkor a szóba jöhető minták vagy modellek között sem lehet tetszés szerint válo gatni. Ebből a szempontból is érdemes figyelemmel lennünk, hogy a magyar alkotmányosság az európai, a kontinentális alkotmányosság történeti útját járta be, és máig őrzi ennek nyomait. Tisztelt Képviselőtársaim! A szabályozási koncepció harmadik pillére, h atályos alkotmányunk szabályrendszere és az ezen alapuló működési tapasztalatunk. Ismert, hogy a 80as évek végén megkezdődtek egy modern, demokratikus jogállamot teremtő új alkotmány kodifikációs munkálatai. A politikai rendszerváltozást lehetővé tévő tör vények - jelentős részük a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon kialakult tartalommal - megszülettek. Az új alkotmány megalkotásának azonban nem voltak meg a politikai feltételei. Olyan megállapodás jött létre, amely a korábbi alkotmány módosításával teremtet te meg a jogi feltételeket a parlamentáris demokráciához, a szociális
