Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 21 (177. szám) - Dr. Götzinger István (MSZP) - a munkaügyi miniszterhez - "Tervezi-e a Munkaügyi Minisztérium, hogy a várható nyugdíjkorhatár-emelés miatt felülvizsgálják a korkedvezmény intézményét?" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GÖTZINGER ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor):
3466 Hadd tájékoztassam arról, hogy netalántán az a konkrét kérdés, amit feltett, az félreértésen alapszik. Tudniillik, ugye hogy p ontosan idézzem, ön azt mondja, hogy az intézeti gyógykezeléseket az 1990. évi XI. törvény megszüntette. Félreértésről, tévedésről van szó, tisztelt képviselő úr. Az intézeti gyógykezeléseket tulajdonképpen nem megszüntette a törvény, hanem az úgynevezett kényszergyógykezeléseknek a lehetőségét tiltotta meg, mint az emberi szabadságjogok olyan korlátozását 1990ben érthető okkal, és ezt ma is támogathatónak tartom. Ami nem szerencsés. Egyébként hadd mondjam meg, hogy 2000 alkoholágy, 10 ezer pszichiátriai ágy foglalkozik alkoholbetegekkel többek között, és tavaly elindult egy egyre jobban kibontakozóan a civilmozgalmak alkohol, drog, dohányzás elleni civilmozgalmakat is összefogó és komoly képzést megvalósító mentálhigiénés program is. Én egy valamit tennék még hozzá, ami azt hiszem, hogy mindenféleképpen fontos - nem én mondtam, hanem Albert Schweitzer , hogy talán jó, ha mindannyian szem előtt tartjuk (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) - máris befejezem , hogy a példam utatás nem a legfontosabb, hanem az egyetlen módja, hogy segíthetünk azoknak akik rászorulnak. Köszönöm a figyelmét képviselő úr. Dr. Götzinger István (MSZP) - a munkaügyi miniszterhez - "Tervezie a Munkaügyi Minisztérium , hogy a várható nyugdíjkorhatáremelés miatt felülvizsgálják a korkedvezmény intézményét?" címmel ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! Götzinger István úr, a Magyar Szocialista Párt képviselője kérdést kíván feltenni a munkaügyi miniszternek, "Tervezie a Munkaügyi Minisztérium, hogy a várható nyugdíjkorhatáremelés miatt felülvizsgálják a korkedvezmény intézményét?" címmel. A kérdésre a feladat- és hatáskörrel rendelkező Szabó György népjóléti miniszter úr fog válaszolni. Götzinger István kép viselő úré a szó. DR. GÖTZINGER ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörö kben a munka az emberi szervezet fokozott megterhelésével járt, és ez nagy valószínűséggel a munkaképesség átlagosnál korábbi csökkenéséhez vezet. Ennek részbeni kompenzálását jelenti a korkedvezmény intézménye, amely lehetővé teszi, hogy az ilyen munkakör ökben dolgozók a korhatár előtt akár 57 évvel, a nők 4850 évesen, a férfiak 5355 évesen nyugdíjba menjenek. Az ezredforduló utáni években várhatóan 62 év lesz az egységes korhatár, illetőleg a rugalmas korhatár korcentruma. Véleményem szerint nem lenne helyes, ha a korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségek automatikusan az új korhatárhoz igazodnának. Ha egy szövőnőnek 56 évvel, egy bányásznak vagy kohásznak 2 évvel kellene az eddiginél tovább dolgoznia. Szerintem ebből a szempontból olyan munkakörö ket is vizsgálni kellene, amelyek jelenleg nem korkedvezményesek, de a korhatáremeléssel esetleg indokolt lenne a korkedvezmény alkalmazása. Példának említeném a megszakítás nélkül üzemelő munkahelyen dolgozókat. A folyamatos, illetőleg folytonos műszakban végzett munka, az egyéb hátrányok mellett az emberi szervezet biológiai ritmusával ellentétes életritmus miatti korai elfáradással, munkaképességcsökkenéssel jár. Várom szíves válaszát. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Megadom a szót Szabó György nép jóléti miniszter úrnak.
