Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 21 (177. szám) - Dr. Sepsey Tamás (MDF) - az igazságügy-miniszterhez - "Hogyan lehet meggazdagodni egy felszámolási eljárás során az állam terhére, avagy tényleg szemesnek áll-e a világáll-e a világ maMagyarországon?" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
3458 Az első ok az, hogy egy folyamatban lévő felszámolási eljárásról van szó, az ügynek bármely konkrét minősítése részemről a z eljáró bíróság befolyásolásának minősülhetne, hiszen mint tudjuk, a felszámolási eljárás vezénylése a bíróság hatásköre. A másik ok, hogy egy ilyen bonyolult, sokszereplős ügyben, aminek a részbeni ismertetése is meghaladná az interpellációs válasz ötper ces keretét, de nem akarom megkerülni a válaszokat, ezekre tekintettel is megpróbálok a kérdésekre tényszerűen válaszolni az igazságügyminiszteri feladatkörben, a bírósági eljárást illető felvetésekre, illetve a belügyminiszter úrral történt konzultáció a lapján az önkormányzatot illető felvetéseire. A MOVIval szemben az APEH Fővárosi Igazgatósága még 1994. július 8án terjesztett elő felszámolás lefolytatása iránti kérelmet, az adós körülbelül 70 millió forint összegű lejárt adótartozását elismerte. A bír óság felszámolást elrendelő végzése 1994. október 13án jogerőre emelkedett. A bíróság által kijelölt felszámoló cég, a Kriszt és Társai Felszámoló és Tanácsadó Kft. eljárásával szemben, a mai napig három kifogás érkezett a bírósághoz. A Profimex, a Viton és az Alfa TV Kft. részéről, ez utóbbi kettő azonban időközben kifogásait visszavonta, a Profimex Kft. kifogásait a bíróság 1996. február 6án kelt és 8án jogerőre emelkedett végzésével elutasította. Anélkül, hogy a kifogások elbírálásának körülményeit ré szletezném, készséggel elismerem, hogy a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvényben foglalt nyolcnapos elbírálási határidőt a bíróság egyik esetben sem tartotta be. (15.50) Ezekben az esetekben ugyanis, és a fölszámolási eljárásoknál ez a j ellemző, rendre hiánypótlásra kellett a kifogásokat az előterjesztőknek visszaadni, és csak ezek teljesítése után, a felszámoló észrevételeinek bekérésére, illetve a felek személyes meghallgatására kerülhetett sor. Általános tapasztalat, hogy az ügyek bony olultságától s a felek együttműködési készségétől függően az egyes kifogások elbírálása 23, esetenként 68 hónapot is igénybe vett. Nem az igazságügyminiszternek, hanem a bíróság elnökének van módja arra, hogyha a határidők betartását illetően mulasztást észlelt, a szükséges intézkedéseket, igazgatási jogkörében tegye meg. Erre az ön által említett ügyekben az illetékes bírósági vezető nem látott okot. Éppen ezért viszont, miután - mondhatnám jellemző példa az ön által említett kifogások elbírálásában az időcsúszás - a Fővárosi Bíróság munkaszervek szerint mintegy 1500 szervet vizsgált fölül a fölszámolási eljárások körében, és az ügyek elhúzódásának objektív és szubjektív okait vizsgálja meg. Az előzetes jelek arra utalnak, hogy abban a jogalkotási progra mban, ami a gazdasági életre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát érinti, és 97es jogalkotási terveknek várhatóan része, ezzel a kérdéssel külön is foglalkoznunk kell. Négy kérdést érintett a képviselő úr, a területi önkormányzatok eljárását és hatáskö rének gyakorlását illetően. Az első: az önkormányzat természetesen nem kérhet ellenszolgáltatást hatósági engedély kiadása ellenében. Az elsőfokú ilyen döntés elleni fellebbezés viszont módot ad a törvénysértés orvoslására. A második: az önkormányzatok a r endeletalkotási szabadsága nem korlátozható. Ha a rendezési terv készítésére vonatkozó előírásokat az önkormányzat betartja, nem kifogásolható, hogy a rendeletet magát milyen időpontban alkotja meg, vagy módosítja. A képviselő úr szerint az önkormányzat fi gyelmét elkerülte a fölszámoló által kiírt pályázat, így nem élhetett elővásárlási jogával. Ugyanakkor az önkormányzat a beruházásra tekintettel módosította rendezési tervét. Hogyan lehet eladni egy közterületet? - kérdezi ön. Az önkormányzati törvény és a helyi önkormányzat rendeletben mondja ki, hogy melyek a forgalomképtelen vagyontárgyak, és ugyancsak rendeletben módosíthatja egy közterület övezeti besorolását, s amennyiben ezt jogszerűen végigviszi, ezt nem lehet kifogásolni. A birtokvédelemmel kapcsol atosan: Az erősebbnek vane igaza? - a kérdésre csak annyit tudok mondani, hogy a Ptk. szabályai szerint például a sérelmet szenvedett fél önhatalmúlag is elháríthatja a birtokháborítást, ilyen értelemben valóban az erősebbnek van igaza.
