Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 13 (146. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat előterjesztői zárszava - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - TOKÁR ISTVÁN előterjesztő:
342 Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 253 igen szavazattal, 37 ellenében, 13 tartózkodás mellett az elő terjesztést kivételes eljárásban tárgyalja. Az előterjesztő kérte a kivételes eljárásban történő sürgős tárgyalást. A Házszabály értelmében a sürgős tárgyalásbavételhez a jelen levő országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, egyetérte a kivételes eljárásba vett előterjesztés sürgős tárgyalásával? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 286 igen szavazattal, 14 ellenében, 1 tartózkodás mellett a kivételes eljárásba vett előterjesztést sürgősséggel tárgyalja. A Házszabály 125. § (3) bekezdése értelmében a törvényjavaslat vitájának lefolytatására kijelölöm a költségvetési bizottságot. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosítás áról szóló törvényjavaslat előterjesztői zárszava ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Most soron következik a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának lezárását követő előterjesztői zárszó . Az előterjesztést T/669. számon kapták kézhez. A módosító javaslatokról történő szavazásra - a kiadott napirendi ajánlástól eltérően, figyelemmel a minisztériumok közötti további egyeztetés szükségességére - csak jövő heti ülésünkön kerülhet sor. Most megadom a szót Tokár I stván úrnak, aki az előterjesztők részéről kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. (17.10) TOKÁR ISTVÁN előterjesztő : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársammal az elmúlt év tavaszán módosító indítványt nyújtottunk be az 1992. évi I. számú törvény egy elemének megváltoztatására. Most a vitában elhangzottakról kívánok nagyon röviden szólni. Mielőtt azonban ezt megtenném, tekintettel arra, hogy ez az indítványunk majdnem egyéves és olyan régen történt, két mondatban szeretném felidézni, miről is szólt. '92ben, amikor az új szövetkezeti törvényt megalkották, lehetőség nyílt arra, hogy azok a szervezetek, amelyek nem kívánnak a továbbiakban szövetkezetként dolgozni, átalakulhassanak társasággá. Ezt az átalakulást azonban olyan szigorú körülmény ek közé szabták, hogy azokkal az üzletrésztulajdonosokkal vagy tagokkal, akik nem kívántak az átalakulni szándékozók közé, vagyis a társaságba belépni, egy éven belül el kell számolni. Ez a szigorú szabály és megkötés gyakorlatilag lehetetlenné tette az á tjárást a szövetkezetekből a társaságokba. Ezt a megkötést, ezt a bebetonozást szerettük volna egy kicsit lazítani azzal, hogy ezt az elszámolási határidőt egy évről öt évre terjesszük ki. A vitából, amely javaslatunk kapcsán elhangzott, három olyan elemet szeretnék kiemelni, amelyre válaszolni kívánok. Az első az igazságügyminiszter úr kifogása volt, amely úgy hangzott, hogy nem ajánlatos és nem célszerű, ha egyes törvényeket elemenként módosítunk, és nem várunk össze nagyobb té teleket. Ez teljesen igaz és jogos, ezt a magunk részéről is méltányoltuk, és bíztunk abban - ezért is húzódott ez az ügy , hogy tavaly ősszel, amikor a szövetkezeti törvény módosításának tervezete a minisztérium által remélt volt, ez az elemünk beépül a változtatásba. Sajnos, ez nem történt meg. Továbbá abban is bíztunk, hogy az egységes, új szövetkezeti törvény - amely egy kicsit lazítja a különböző ágazatokban dolgozók közötti érdekeket, illetve ezen érdekek érvényesülését jobban
