Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 20 (176. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SZŐDI IMRE (MSZP):
3344 Azért nem akarok tovább beszélni, mert a bizottsági vitában ezek különböző vonatkozásai bőven felmerültek. Azt szeretném csupán csak hangsúlyozni, és ha sikerülne egy más fogalmi alapra áttérni, tehát ahol a vad gazdálkodási körzet fogalmát helyezné középpontba, s annak megfelelően rendezné a dolgot, akkor két szempontból változna a törvény szellemisége: Egyik oldalról elsődlegesen sugallná, hogy a vadgazdálkodás az az egyébként gazdálkodók társaságának legyen az elsődleges feladata, és csupán az lenne rendkívüli eset, amikor nem az övéké, szemben a mai törvénytervezettel, ami egy fordítottat sugalmaz. Másik oldalról pedig azt hangsúlyozná, hogy a gazdálkodás, de szélesebben véve a természet rendje az olyan hogy ös szefüggően kell kezelni és nem lehet egy fejezetét külön kiemelni. Köszönöm szépen a figyelmet. (19.30) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megadom a szót Sződi Imre úrnak, Magyar Szocialista Párt. SZŐDI IMRE (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A vita első szakaszában a 3. § szakaszhoz szeretnék hozzászólni, amelyben a törvénytervezet a vadászati joggal foglalkozik és úgy fogalmaz, hogy a vadászati jog mint vagyonértékű jog az önálló vadászterület - a továbbiakban vadászterület - földtulajdonának elválaszth atatlan része. A módosító javaslat, amelyet beadtam, kapcsolódik a Kristóf István, a Mayer Antalék, Mészáros Béla, Vargáné Kerékgyártó Ildikó, Juhász Pál és a Balsai István képviselőtársaim által beadott módosító javaslatokhoz annyiban, hogy egy szövegpont osítást szeretnék bele tenni. A törvénytervezet a vadászati jogot a tulajdonjog elválaszthatatlan részeként tekinti. Nem vitatható, hogy az elfogadott koncepció szerint a vadászati jognak a tulajdonjoghoz kell kötődni, azonban nem tartom szerencsésnek azt a megfogalmazást, hogy a tulajdon jogának elválaszthatatlan része. Ez a megszövegezés a tulajdonjog számos és a használati jog szempontjából felsorolhatatlan elemei közül kiemeli a vadászati jogot mint a tulajdonjog elválaszthatatlan részét. Nyilvánvaló, h ogy a tulajdoni jognak nem a vadászati jog a legfontosabb eleme. Ezért a jogi szempontból szerencsésebbnek tartanám, ha olyan jellegű megfogalmazás kerülne a törvénybe, amely a vadászati jogot az önálló vadászterület tulajdonjogához kapcsolná, ezért a kapc solódó módosító javaslatom úgy fogalmaz, hogy a föld tulajdonjogához kapcsolódik a vadászati jog. A másik az e szakaszban beadott módosító javaslatom a vadászterülethez kapcsolódik, amely a törvénytervezet 8. §ának (2) bekezdésével kapcsolatos. Itt elsőso rban azt szeretném kiemelni, hogy több módosító javaslat is fogalmazott és a beadott ajánlás szerint a 25. és a 23., 24. és a 25. pontokban a Juhászné Lévai Katalin, ő foglalkozik több módosító javaslattal, azzal, hogy melyek nem minősülnek vadászterületne k, és a felsorolásban végül is én is úgy ítélem meg, hogy a jogalkotásban technikai kérdésnek minősül ugyan, hogy a jelenlegi szövegezés egy úgynevezett kimerítő jellegű legyen, mint ahogyan az a törvénytervezetben megtalálható vagy éppen egy példálózó jel legű legyen. A gyakorlati alkalmazás szempontjából az lenne a szerencsésebb, hogyha az atól g pontig vagy h pont alatt felsorolt területek lennének figyelmen kívül hagyhatók, ezért azt javaslom, hogy a felsorolás legyen egy példálózó jellegű, tehá t a végén ott kiegészítem a módosító javaslatot olyan formában: "és a vadgazdálkodásra egyéb okból alkalmatlan területet is ". Ez kapcsolódik a Kiss Róbert képviselőtársam módosító javaslatához is, aki elsősorban a bioszférarezervátum magterületeket és eg yebeket emelné ki, vagy éppen a nemzeti partokat, ahogyan Juhászné Lévai Katalin kiemelte. Úgy ítélem meg, hogy a kapcsolódó módosító javaslat áthidalja ezeket a kisebb módosításokat. Köszönöm szépen! (Taps a bal oldalról.)
