Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 20 (176. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
3304 közrejátszottak, amelyek most gyűrűznek be. De nem lehet szociálisan ennyire érzéketlenül elmenni a téma mellett, mert valóban, Magyarországon nemcsak magánvállalatok v annak, hanem az a privatizáció, amikor az állami és a szövetkezeti vagyont privatizálták, a kulcskérdés itt kezdődött. Többször elmondtuk, mi, kisgazdapárti képviselők, hogy mi ezzel nem értettünk egyet, hiszen többek között ezért léptünk ki az előző koalí cióból, embertelen módon, szociálisan igazságtalanul történt ez a privatizálás, ennek isszuk még most is a levét. Természetesen, és itt a kormány felelőssége, a pénzügyminiszter úr felelőssége is, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyek most, vagy a közeljöv őben kerülnek privatizálásra, ott érződjön az a szociális igazságosság, hogy mindenkinek egyenlő esélye legyen azokhoz a javakhoz, amely ugye a korábbi évtizedekben termelődtek meg, és ez nem szociális demagógia, hanem a társadalmi igazságosság. Köszönöm s zépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Burány Sándor frakcióvezetőhelyettes úrnak, MSZP. BURÁNY SÁNDOR (MSZP) : Elnök Úr, Tisztelt Ház, Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Szabó Iván Frakcióvezető Úr! Ami hozzászólásának tartalmi részét illeti, engedt essék meg néhány megjegyzés nekem. Az egyik. A bérköltségek tekintetében nem pusztán a béreket és kereseteket érdemes figyelembe venni, hanem az erre rakódó költségeket is. Nos ismeretes, hogy Magyarországon ez jelenleg 56% körül van, és ez világviszonyla tban is egy előkelő helyezést biztosít nekünk; tehát akármilyen alacsony is a bérszínvonal, a kereset színvonala, az élőmunka terhei Magyarországon kiugróan magasak. Ez csökkenthető ugyan, s a kormánykoalíció szándéka is csökkenteni, ez viszont csak egy ál lamháztartási reform keretében illeszthetően történhet meg. Remélem képviselő úr e törekvéseinket támogatni fogja. A másik. A fogyasztás, a kereset és a GDP összefüggéseiről. Magyarországon 19901993 között az ország bruttó hazai terméke 21%kal csökkent, miközben a fogyasztás 10% volt. Ebből is látható, hogy igenis keletkezett eltérés a gazdaság teljesítménye és a fogyasztás között. Végezetül még két megjegyzés a versenyszféráról és a közalkalmazotti szféráról. A kormány a közalkalmazotti szférában több kö telezettséget is vállalt, ezek terhei és ezen intézkedések hatása a közeljövőben várható. Ez az első negyedévi adatokban még nem szerepelhetett, de a kormány ezeket az ígéreteket be fogja tartani. Ami pedig a reálszférát illeti. Magyarországon jószerivel á llami többségű vállalat már nincs, és itt kapcsolódnék Gaál Gyula frakcióvezetőhelyettes úrhoz is, aki kijelentette és teljes joggal jelentette ki, hogy itt a munkáltatók és a munkavállalók közötti viszonyról van szó. Amennyiben ő úgy ítéli meg, hogy itt a parlament nyilvánossága előtt kell a munkáltatókat felszólítani, hogy a teljesítménnyel arányos béreket fizessenek, úgy én ehhez a törekvéshez csatlakozni tudok, ezt a felhívást én is meg tudom tenni, de úgy gondolom, hogy kormányzati és parlamenti eszkö zök ennek kezelésére nincsenek. Köszönöm szépen a türelmüket. ( Taps ) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Szájer József frakcióvezető úr, Fidesz. Megadom a szót. DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz) : Elnök Úr, Tisztelt Országgyűlés! Horn Gyula miniszterelnök, MSZP pártelnök, demagóg. A köznyelvben demagógnak azt nevezik, aki politikai támogatottságának növelése végett az embereket félrevezeti, hamisan ígérget. Demagógnak bélyegezni valakit súlyos vád. Ezt bizonyítani illik. Én egyetlen konkrét, közelmúltbeli, sokak által ismert és megszenvedett esetet kiemelve szeretném meggyőzni önöket. Tisztelt Ház! Horn Gyula és a magyar polgárok fogai közötti ellenséges kapcsolat már régebben kezdődött. De most enn ek a viszonynak csak a közelmúltbeli állomásaival foglalkozom. A
