Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 14 (175. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
3273 Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 306 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta. Megkérdezem a képviselőcsoportokat, kívánjá ke a szavazatukat indokolni. (Nincs jelentkező.) Nem. A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELN ÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala . Az előterjesztést T/2074. számon , a bizottságok együttes ajánlásait pedig T/2074/3. és 5. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Csiha Judit államtitkár asszonynak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. DR. CSIHA JUDIT igazságügyminisztériumi államtitkár : Kös zönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Élénk eszmecsere zajlott le e rövidke törvényjavaslat vitája során, azonban túlnyomórészt nem jogi kérdésekről volt szó, hanem történelmi, illetve valláserkölcsi oldalról közelítette meg és h elytelenítette több ellenzéki képviselő az azonos neműek élettársi kapcsolatának szervezett szabályozását. Hallottunk idézeteket Mózes III. könyvéből, vita tárgya volt a görög demokrácia fénykora, hanyatlásának okai, és az is elhangzott, hogy a javaslat el fogadása Mária országának romba döntését is jelenti. E hozzászólásokkal kapcsolatban ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy a szervezett jogi megoldás az azonos neműek együttélésével kapcsolatos alkotmányellenes helyzet feloldását jelenti, azonban nem áll ít követendő mintát a társadalom elé, nem érinti és ezért nem is veszélyezteti a házasság és a család intézményét. Figyelemmel arra, hogy akár nő és férfi, akár azonos nemű partnerek együttéléséről van szó, a kapcsolat fogalmi ismérve egyaránt a közös házt artás, az érzelmi és gazdasági közösség. Többek között ezért sem látszott indokoltnak új jogintézmény felállítása. Ezen túlmenően - ahogy azt az expozéban is kiemeltem - a törvényjavaslat előkészítése során áttekintettük azokat a jogszabályokat, melyek az élettársakra nézve jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. Az alkotmánybírósági határozattal egyezően arra a megállapításra jutottunk, hogy e rendelkezések esetén az élettársak nemének általában nincs jelentősége. Figyelemmel pedig arra, hogy az Alko tmánybíróság döntése értelmében az azonos neműeket éppúgy meg kell hogy illesse a tanúvallomás alóli mentesség, bizonyos szociális juttatások és egyéb jogok, a törvényjavaslat szerinti módosítást támasztják alá ezek az érvek, és szükségtelenné teszik az eg yes érintett jogszabályok módosítását vagy önálló jogintézmény létrehozását. A polgári törvénykönyv módosítása természetesen nem zárja ki azt, hogy a jövőben indokolt esetben bizonyos jogok differenciáltan illessék meg az élettársakat az együtt élők nemétő l függően. Erre tesz lehetőséget a törvényjavaslat annak kimondásával, hogy magas szintű jogszabály az élettársi kapcsolat meghatározását a Ptk.tól eltérően adhassa meg. Mindezekre figyelemmel kérem, hogy a törvényjavaslatot a tisztelt Ház abban a formába n, ahogy előterjesztettük, szavazza meg. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
