Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 14 (175. szám) - Hegyi Gyula (MSZP) - az igazságügy-miniszterhez - "Hogyan segítheti a törvényhozás a közel 1 millió társasház tulajdonosát?" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HEGYI GYULA (MSZP):
3227 Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kor mánypártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm, miniszter úr. Viszontválaszra megadom a szót Zsigmond Attila úrnak. ZSIGMOND ATTILA (MDNP) : Miniszter úr, köszönöm a válaszát, de később elkészítendő vagyonmérlegről soha szó nem volt - előbb elkészítendő vagyonmérlegről volt mindig szó. Nem nyelvbotlás volt a "primo", hanem szójáték - gondolom, sokak számára érhető szójáték. A Pénzügykutató Rt. tanulmányt készített a Pénzügyminisztériumnak, amelyben tíz referenciaképes céget ajánlott a v agyonmérleg készíttetésére. Ezzel ellentétben a kormány most törvénykerülő kiskapukeresésbe fogott azért, hogy a már korábban megbízott gyakorlatlan cég megbízása fennmaradhasson. Kinek az érdeke ez, miniszter úr? (Taps az MDNP padsoraiban.) ELNÖ K (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Miniszter úr jelezte, hogy viszontválasszal nem kíván élni. (Szórványos taps.) Hegyi Gyula (MSZP) - az igazságügyminiszterhez - "Hogyan segítheti a törvényhozás a közel 1 millió tá rsasház tulajdonosát?" címmel ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Hegyi Gyula úr, a Magyar Szocialista Párt képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyminiszternek. A miniszter úr távollétében, ha képviselő úr elfogadja, államtitkár asszony válaszol. (Hegyi Gyula bólint.) Jelezte képviselő úr, hogy elfogadja a válaszadó személyét. Megadom a szót Hegyi Gyula úrnak. HEGYI GYULA (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Államtitkár Asszony! Olyan kérdést szeretnék feltenni, amely a társasházakban élő néhány m illió embert talán legalább annyira vagy majdnem annyira érdekli, mint a médiatörvény körüli újabb fejlemények. Sok százezren vásárolták meg az elmúlt évben lakásukat, bérlakásukat, s így társasházi közösségek tagjaivá váltak. Ugyancsak sok százezren élnek ebben az országban, akik eleve társasházi formában oldották meg annak idején lakásigényüket. Ugyanakkor a társasházakkal kapcsolatos jogi szabályozás eléggé régi, az 1977es törvényerejű rendelet van ma is érvényben. Nyilvánvaló, hogy a tulajdoni viszonyo k változása, általában az elmúlt évek társadalmi viszonyainak megváltozása sok tekintetben elavulttá tette a jelenleg hatályos társasházi törvényi szabályozást. Hogy csak néhány példát mondjak, sokan elégedetlenek azzal, hogy jelenleg százszázalékos részvé tel kell bizonyos egyszerűbb döntésekhez is. Úgy gondolják a társasházak tulajdonosai, hogy minősített többséggel rugalmasabban lehetne intézni nagyon sok fontos kérdést. Nem eléggé tisztázott - mondják a fogadóórák tapasztalatai alapján a társasházak tula jdonosai - a képviselők, illetve a közös közgyűlés jogosítványának a szabályozása. Gyakran fölmerül az, hogy a közös képviselők nincsenek kötelezve olyan nyilvántartás vezetésére, amely alapján minden társasházi lakás tulajdonosa tisztában lenne azzal, hog y a nehezen befizetett pénzét milyen kiadásokra fordítják.
