Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 14 (175. szám) - A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP
3199 különböző részeiben természetesen továbbra is feladatot vállalhatnak, de nem kizárólagossággal, és nem úgy, min t a névjegyzékbe felvettek. Nagyon lényeges dolog az is, és itt szeretném hangsúlyozni, mert nem hangzott még el, hogy ugyanitt az önálló tervező, önálló szakértői munkáról van szó, de az is természetes, a törvény hatá rozottan megfogalmazza, hogy a vállalkozási formában végzett mérnöki jellegű tevékenységeknél mindig jelen kell lenni olyannak, aki rendelkezik kamarai tagsággal, azaz rendelkezik jogosultsággal. Tehát nem lehet kontár jellegű munkát ezen belül elvégezni. Itt talán kitérőként hadd mondjam, mert sok pejoratív megjegyzés is éri azt, hogy az előző 40 évben milyen nagy szervezetek voltak és a nagy szervezetek uniformizálták a tevékenységet. Ma is különböző mérnöki tevékenységek területén a világon mindenhol ter mészetesek a nagy szervezetek, nem mindig, nem mindenre alkalmas az egyéni és a kis önálló vállalkozás természetesen. Tehát szabadságot kell adni, és ezért a törvénynek ez mindenféleképpen megint pozitívuma, az adott feladatra történő, az adott vállalkozás i formához történő szabad társulásnak, az önálló tevékenységtől a bármilyen méretű nagyobb vállalati jellegű formáig. Nagyon fontos eleme ennek a törvénynek és ezáltal majd a kamarai gyakorlatnak, hogy végre rendet kell teremteni a díjszámítás, a vállalkoz ás anyagi feltételei tekintetében is. Aki ebben a szakmában dolgozott az elmúlt évtizedben, végigszenvedte a változásait, az ingyenmunkák sorozatát, az áron alul történő munkák vállalásának kényszerét, az pontosan tudja, hogy milyen fontos, hogy azok a kís érletek, amiket az egyes szakmai szervezetek, már szövetségek önmaguk számára előkészítettek, tényleg azt kell mondani, közjogi formában, kötelező érvénnyel is megjelenjenek; és legyenek azok a minimumok, legyenek azok a maximumok, amelyeken belül ezek a v állalkozások, vállalások kiterjedhetnek, de mindenképpen meg kell szüntetni ezen a szakmán, ezen a rendkívül, és az elején megpróbáltam hangsúlyozni, milyen nagy jelentőségű és nagy súlyú területen belül a szellemi értékekkel való szabadrablást és annak a kihasználtságát; és ezeknek az embereknek mindenféleképpen lehetővé kell tenni azt, hogy tényleg képességeiknek, végzettségüknek megfelelően, az adott feladathoz méltóan a lehető legjobbat alkothassák mindannyiunk érdekében. Én befejezésül és összefoglalás ul tehát azt szeretném mondani, hogy ebben az elmúlt ciklusban és az előttünk álló következő egykét hónapban volt lehetőségünk és lesz lehetőségünk az emberi környezet szinte valamennyi aspektusával közvetlenül foglalkozó törvényeket itt ebben a parlament ben megvitatni, azzal kapcsolatos szabályozás munkájában részt vállalni. (10.50) Nagyon fontosnak tartom, hogy most végre ennek az erkölcsi, jogi és részben gazdasági feltételeit szabályozó törvényről is szó eshetett. Szeretném kérni a minisztériumot, tegy en meg mindent annak érdekében, hogy ezeknek a törvényeknek a végrehajtási rendelkezései a lehető leggyorsabban és a lehető leghamarabb jöjjenek létre, s az ebben a törvényben rejlő közjogi jellegű feladatok végrehajtásának feltételrendszerét és megfelelő jogi szabályozását teremtsék meg. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót Latorcai János képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónokának. Őt követi Balsay István úr, a FideszMagyar Polgári Párt vezérsz ónoka. DR. LATORCAI JÁNOS , a KDNP képviselőcsoport részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az országunkban végbemenő társadalmigazdasági változások nehézségei közepette a piacgazdaságra való áttérés buktatói fokozott követelményeket támas ztanak a szakszerűség, a minőség és a kompetencia irányában, melynek társadalmi gyakorlata meglehetősen sok csorbát szenvedett, főleg az 1990et megelőző évtizedekben, de sajnálatos módon a rendszerváltást követő években is gondok gondokra halmozódtak.
