Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 14 (175. szám) - A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - LÁNYI ZSOLT, az FKGP
3195 Nagy változást hozott az 1989. évi II. törvény, amely az egyesülési lehetőségeket megint felszínre hozta. És hogy mennyire nagy igénye volt a szakmai társadalomnak ezekre az egyesületekre, azért, hogy tömörülhessenek a szakmák, hogy együtt, közös érdekeke t érvényesítve tevékenykedjenek, arra legjobb példa, hogy egymás után igen gyorsan alakult igen sok szakmai szervezet. Így megalakult az orvosok, mérnökök, közjegyzők, építőművészek, pedagógusok, állatorvosok összefogó szervezetei, amelyek egyesületként mű ködtek. A nagy múlttal rendelkező mérnökkamarai hagyományok felújítására 1989. március 9én alakította meg közel háromszáz mérnök a Mérnöki Kamarát egyesületként, amelynek a feladata az volt, hogy szakmai becsületük védelmét, a tisztességes és szakszerű mű ködést garantáló etikai felügyeletet, a verseny tisztaságának megvalósítását és a szakszerű működést és a saját autonómiai önigazgatás iránti törekvéseket valósítsák meg. A kamara nagyon rövid időn belül a háromszáz alapító tagot jóval túlhaladta, több eze r mérnököt és technikust tömörített. Ez az egyesület azonban nem rendelkezett semmiféle hatáskörrel, semmiféle jogkörrel, úgyhogy ezért nagyon szükséges, hogy a jogilag szabályozott felhatalmazása meglegyen, hiszen ez még jelenleg hiányzik. E hiánynak a lé nyegét akkor érthetjük meg, ha bepillantunk például a Pesti Hírlap 1937ben kiadott kislexikonjának idevonatkozó részébe, amely szerint "A Mérnöki Kamara a mérnöki karnak önkormányzati alapon hatásjogkörrel felruházott szervezete. Tagja lehet minden, a mér nöki cím használatára jogosult magyar állampolgár. (10.30) Önálló magángyakorlatot és a kamara tagjainak fönntartott munkát csak a kamara tagjai folytathatnak." A hiányt ma ez a hatósági jogkör jelenti, amelyet jogrendszerünkben csak törvény adhat. Ezért t űzte ki elsőrendű céljának minden szakmai tömörülés a kamarai törvény kiharcolását. A Független Kisgazdapártot a műszaki értelmiség, a mérnöki társadalom számos szervezete, így a teljesség igénye nélkül néhányat fölsorolnék: Mérnökegylet, Magyar Építészek Szövetsége, Magyar Urbanisztikai Társaság, MTESZszakemberek, a Műszaki Egyetem vezető tanárai keresték meg, s kérték, segítsünk, illetve beszámoltak arról, milyen nagyfokú előkészítő munkákat végeztek a most benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban. Elm ondhatjuk tehát, hogy ezek a szervezetek, testületek teljes támogatásukról biztosítják a benyújtott törvényjavaslatot. Tisztelt Ház! Az előbb fölszólaló képviselőtársam visszatekintett a kamarák történelmi kialakulására; én a magyar kamara történetéből sze retnék néhány mozzanatot föleleveníteni. A Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara a múlt század közepén, 1866ban alakult meg a közgyűlésükkel, s Magyar Mérnök Egyesület néven létrehoztak egy szervezetet. Ez a szervezet akkor igen jelentős volt a magyar társadalomban, a magyar mérnöktársadalomban, hisz olyan nagy hírű vezetői voltak, hogy csak néhányat említsek, mint például Hollán Ernő vagy Stoczek József, Reitter Ferenc, akik mind olyan ismert mérnökök, akikről Budapesten ma is utca van el nevezve. Érdemes még néhány dátumot fölsorolni; például pontosan száz esztendővel ezelőtt, 1896ban volt az első Magyar Országos Technikus Kongresszus; azután 1902ben alakult meg a Magyar Építőművészek Szövetsége, majd 1905ben a Magánmérnökök Országos Sz övetsége; 1906ban jött létre az Országos Középítési Tanács, 1909ben pedig lebonyolították a városi mérnökök első kongresszusát. Ezek után az egyesületként működő szervezetek után igen nagy változást jelentett és hozott a mérnöktársadalom életében az 1923 . március 29én kihirdetett mérnöki rendtartásról szóló 17. törvénycikk, melynek alapján megalakulhatott a Budapesti Mérnöki Kamara. A Budapesti Mérnöki Kamara 1924ben alakult meg, ez azonban kissé elmaradt az Európában már megalakult mérnöki kamarákhoz v iszonyítva, de ha figyelembe vesszük Magyarországnak az akkori történelmi helyzetét,