Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 8 (173. szám) - A nyugdíjreform kérdéseiről szóló politikai vita - SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter:
3113 Hogy érzékeljük, miről van szó, ha netalántán mégis megtenné: ez egy évtizedes kihatásában körülbelül újabb 100 milliárd forint hiányt termelne ebben a rendszerben. Ezek után már csak az a kérdés, hogy ezt a 100 milliárd forintot vajon honnan vennénk el, mert erre is meg kell találni a választ, és a nyitott kérdések tömkelege mellett ez az egyi k legsúlyosabb kérdés, hogy a már ma is hiánnyal küzdő nyugdíjrendszerfinanszírozás miből oldható meg. És egy kitekintést vagy egy megjegyzést hadd tegyek itt arra is, amit én is nagy érdeklődéssel vártam, de talán már nincs itt Pusztai képviselő asszony, aki bejelentette a pénzügyminiszter úrnak, amikor itt volt, hogy nem azt kell csinálni, amivel a kormány foglalkozik, hanem van itt egy megoldás, az a bizonyos járulékmértékcsökkenés. Ugyan korábban azt fogalmazta meg, hogy a várományfedezet nem orákulum , és jóllehet képviselőtársam mondta, hogy bizony nem az, és nem is tarthatja senki sem annak, tehát úgy tűnik, hogy mégiscsak van orákulum, ez pedig ez a járulékmértékcsökkentés. És nem is kellene mást tenni, mint hogy elmennénk a nemzetközi pénzintézete khez és mondanánk, hogy mi elhatároztuk ezt a csökkentést, tessék nekünk adni kétmilliárd dollárt. Ha valaki nemzetközi pénzintézetekkel mondjuk már találkozott, akkor tisztában van azzal, hogy ők nem úgy kezdik, hogy tessék mondani, mennyit is tetszettek számolni és gondolni, és akkor, ha ezt megadjuk, akkor biztosan végre tetszenek hajtani majd a járulékmértékcsökkentést, hanem épp azt kérdezik: tessék mondani, biztos, hogy önök meg akarják tartani ezt a korhatárt, amely világviszonylatban is nagyon alac sony? Komolyan nem gondoltak arra, hogy amit Európa gazdag országai meglépnek, azt már önöknek is meg kellene egyszer lépni és fel kellene vállalni akkor is, ha ez nem mindenki számára népszerű? Nem gondoltak arra, hogy esetleg a mostani, szélesen eltitkol t vagy esetlegesen nem titkolt, de járulékkal nem sújtott jövedelmeket is valahogy be kellene vonni, ki kellene szélesíteni a járulékalap mértékét? Vagy nem gondoltak arra, hogy tényleg milyen lépéseket kellene tenni? Például azt az egyéni ösztönző rendsze rt belehozni a rendszerbe, amit a várományfedezet teremthet és adhat meg, hogy kisebb legyen a járulékmértékeltitkolás? És ha ezekre a kérdésekre pozitív válaszokat képes adni a kormány, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy azok a bizonyos nemzetközi pénzin tézetek is hajlandóak komoly partnernek tekinteni bennünket. Egyébként hogy tényleg ne legyen félreértés, nem tekintjük, és sohasem tekintettük sem a várományfedezeti rendszert csodaszernek, sem a felosztókirovó rendszert csodaszernek. Utaltunk arra is, e bben külön hadd köszönjem meg Csehák Judit képviselő asszonynak a nagyon precíz, nagyon alapos és átfogó értékelését, és egyben kritikáját, amit mindkét rendszerrel kapcsolatban itt bemutatott a képviselőháznak és természetesen egyidejűleg a közvéleménynek is, hogy mind a két rendszernek megvan az előnye is, megvan a hátránya is, és mindegyikkel kapcsolatban lehet megfogalmazni pozitív dolgokat, és természetesen aggályokat is, kockázatokat is. Ezeket ő sorban fel is sorolta, nem hiszem, hogy meg kellene ism ételni. A kormány tulajdonképpen arra tesz kísérletet - és nem igaz, hogy nincsenek számítások, hiszen ha az összes számítást, ami ebben az úgynevezett nyugdíjrendszerátalakításban elkészült, idetettü k volna, akkor valahol, mondjuk, az emelvény magasságáig érnének már a különböző táblázatok és dokumentumok , arról van szó, hogy a kormány arra tesz kísérletet - és én örömmel tapasztaltam, hogy a kormánypárti képviselők, sőt az ellenzéki képviselők egy része is, mondjam azt, hogy e tekintetben még Torgyán úr is azt mondta, hogy a váromány fedezetét szükségesnek tartja , tehát gyakorlatilag arra tesz kísérletet, hogy a két rendszernek a létező előnyeit megpróbálja úgy ötvözni, hogy ezzel a hátrányokat si kerüljön minimalizálni. Itt vannak még magától értetődően nyitott kérdések. Ezeket a nyitott kérdéseket én azt hiszem, hogy a kormány holnapi döntése egyfajta munkadöntés formájában el fogja dönteni, és a kormány számára rendkívül hasznos és értékes volt é ppen az, amire utaltam: ez a fajta törekvés, ez a szándék, ismétlem, nem csodákat akar, hanem két, a világban létező és a világban tulajdonképpen egy ilyen irányba mozgó, tehát egy vegyes finanszírozás irányába mozgó rendszer bevezetését a képviselőház dön tő többsége támogatja.
