Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 8 (173. szám) - A nyugdíjreform kérdéseiről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
3046 nyugdíjrendszer bonyolult, de minden állampolgárnak joga van érteni a saját nyugdíjellátását. (Taps a bal oldalon.) A már vázolt reformcélokkal az eddig megismert javaslatok szerint, mint hallottuk, két különböző módon is el lehet érni a változást. Az egyik a Nyugdíjbizto sító Önkormányzat által közreadott, megreformált felosztókirovó rendszer, amely tulajdonképpen pontrendszert alkalmazó munkanyugdíj- rendszerre és egy alapnyugdíjrendszerre térne át. A kormány szakértői műhelyeiben, és ezt nevezzük Bváltozatnak, megfoga lmazódott egy vegyes, egy részben tőkefedezeti, kétharmad részben pedig felosztókirovó elemből álló modell. Szó esett itt arról, hogy mindegyik javaslatnak van előnye és hátránya, mindegyiknek van kockázata, és mindegyiknek van sajátos technikai előfeltét ele. Rendkívül vázlatosan és a teljesség igénye nélkül, s azért is, hogy a saját álláspontomat világossá tehessem a végén, felsorolom, hogy a nyugdíjbiztosító változatának persze előnye lehet, hogy 62 százalékos helyettesítési rátát ígér, hogy jobban elism er szolgálati időt, hogy pontrendszerben nyilvántartott egyéni járulékot, hogy alacsony működési költséget, nagy kockázatközösséget, a hagyományosan megismert megoldások továbbvitelét és a jól ismert kockázatokat tárja elénk, és tulajdonképpen változatlan nagyságú járulékokból, de a demográfiai folyamatok ellenére is finanszírozhatónak deklarálja ezt a rendszert. Ugyanez ennek a modellnek a hátránya is. Ez a modell ugyanis, az optimista előreszámítások alapján is - a megreformált, tehát nem a változatlanul hagyott, hanem a komoly, nehéz, súlyos korrekciókkal megreformált felosztókirovó rendszer - csak változatlan nagyságú, mintegy 30 százalékos járulékokból és adókból képes finanszírozni hosszú távon. Tehát nem tud a gazdaság számára semmilyen könnyebbséget , semmilyen élénkítő lehetőséget ajánlani. A számítás tisztességes, nem lehet elvitatni, de tulajdonképpen ezt nyilvánossá kell tenni, erről beszélnünk kell. Tulajdonképpen ez a javaslat, a nyugdíjbiztosító javaslata nem foglalkozik részletesen a rokkantny ugdíjazással, tehát úgy beszél a nyugdíjrendszerről és a nyugdíjrendszerhez szükséges 30,5 százalékos elvonásról, hogy nem mondjuk meg, hogy a rokkantnyugdíjrendszer még plusz 5 százalék járulékot igényel, és nem lehet megreformálni a felosztókirovó rend szert a rokkantnyugdíjrendszer szigorítása és változtatása nélkül. Tehát a kettőt a jövőben együtt kell tárgyalnunk és együtt kell mérlegelnünk. Valójában én rendkívül bonyolultnak tartom azt a javaslatát a nyugdíjbiztosító önkormányzati anyagnak, hogy él etkeresetre számolná át a már megállapított nyugdíjakat is, hogy életkeresetre számolná át a '88 előtti kereseteket is. Ehhez én sem technikailag, sem jogilag nem érzem felkészültnek a rendszert és nagyon sok bizonytalanságát látom. Természetesen nem lehet letagadni azt, hogy csak fokozatosan tudná megszüntetni a degressziót ez a javaslat, hogy a skála kiigazítása bizony homályban marad, hogy bruttósításra és a nyugdíjak adóztatására lenne szükség, hogy a vállalkozóknak azt ígéri, hogy maguk választhatnak o lyan nyugdíjosztályt, járulékfizetési osztályt, amibe belépnek, és ez a számomra komoly aggodalmat jelent, hiszen a magyar nyugdíjrendszernek egyszerre kell a bérből és fizetésből élők és a saját maguk után járulékot fizetők nyugdíjrendszerének lenni. Elis meri a javaslat maga is, hogy politikafüggő, mint ahogy minden felosztókirovó rendszer az, és tulajdonképpen nyilvánvalóvá teszi, hogy még ilyen magas járulékok mellett is szükség van járulékreformra, tehát szükség van a járulékalap szélesítésére, többlet bevételre is. A Bváltozatnak a kormány javaslatát nevezem. A Bváltozat előnye az én megítélésem szerint az - és erről esett már szó , hogy saját számlán vezetjük azokat a befizetéseket, névre szóló számlán, folyószámlán, amelyeket a munkavállaló maga be fizet. Elhangzott itt, hogy ez a saját számlán vezetett összeg örökölhető. Hozzá kell tennem, hogy csak bizonyos esetben. Mert ha valaki életjáradékot kér, akkor nem örökölhető a megmaradt rész. Nem örökölhető akkor, ha jelentős részét felveszi a saját nyi lvántartott tőkéjének már a nyugdíjba
