Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 7 (172. szám) - Dögei Imre (FKGP) - az igazságügy-miniszterhez és a földművelésügyi miniszterhez - "Jogtalan földcsere" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DÖGEI IMRE (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter:
2993 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Dögei Imre úr, a Függe tlen Kisgazdapárt képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyminiszternek és a földművelésügyi miniszternek, "Jogtalan földcsere" tárgyában. A kérdésre a földművelésügyi miniszter úr fog válaszolni. Megadom a szót Dögei Imre képviselő úrnak. DÖGEI I MRE (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! A JászNagykunSzolnok Megyei Kárrendezési Hivatal Szelevény községben a kunszentmártoni Körösmenti Vagyonkezelő Szövetkezet használatában lévő termőföldterületből a magyar állam által kijelölt föl drészletre árverést tűzött ki 1995. október 1819ére. Az árverést a Magyar Közlöny 1995/76. szám II. kötetében tette közzé. A kijelölt terület összesen 12 258,12 aranykoronaértéket képviselt. Ebből 509,7 aranykorona került árverésre. 11 748,42 aranykoron a értékű terület a Körösmenti Vagyonkezelő Szövetkezeté, amely szövetkezet a Körösmenti Termelőszövetkezetből önkényesen alakult meg. Ez a szövetkezet tehát nem lehet jogutódja a Körösmenti Termelőszövetkezetnek, ezért ilyen földcserét nem állott jogában l ebonyolítani. A JászNagykunSzolnok Megyei Földhivatal pert indított a jogtalan földcsere ügyében, amit az első fokú bíróság tévesen ítélt meg: a nyilvánvalóan többszörösen törvénybe ütköző cserét nem érvénytelenítette. Kérdéseim a következők: A kunszentm ártoni Vagyonkezelő Szövetkezet hogyan alakulhatott meg, és milyen alapon tekinti magát a Körösmenti Termelőszövetkezet jogutódjának? Tudomásom szerint a Szelevényi Mezőgazdasági Szövetkezet kezdeményezte a jogtalan cserét. A Szelevényi Mezőgazdasági Szöve tkezet már eleve nem lehet jogutódja a Körösmenti Termelőszövetkezetnek, tehát nem volt joga a cserét kezdeményezni és a csereszerződést aláírni. A földhasználó - jelen esetben a Körösmenti Termelőszövetkezet helyett fellépő Körösmenti Vagyonkezelő Szövetk ezet - milyen alapon bír tulajdonosi jogkörrel, ami a földcseréhez elengedhetetlenül szükséges, holott a földterület a magyar állam tulajdona? Hogyan lehet a kárpótlásra már kijelölt földalapokat önhatalmúlag manipulálni? Kérem miniszter úr válaszát! Köszö nöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megadom a szót dr. Lakos László miniszter úrnak. DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szűkös az idő keretem, ezért ugyanazokat az adatokat nem kívánom felsorolni, mint amiket ön felsorolt. A lényeg az, hogy a földalap szövetkezet általi kijelölését a természetvédelmi hatóság nem támogatta, a II. számú földalapba vonásához nem járult hozzá. Ezt követően a Körösmenti Vagyonkezelő Szövetkezet - mint a volt Körösmenti Termelőszövetkezet cégbíróságon bejegyzett teljes körű jogutóda - a KörösMaros Vidéki Természetvédelmi Igazgatósággal olyan szerződést kötött, amelynek eredményeként a természetvédelmi terület a magyar állam tulajdonaként lett meghatározva. Az első fokú, a másodfokú bíróság, végül a Szolnoki Városi Bíróság ítéletet hozott, a földhivatal határozatát megváltoztatta, és elrendelte a KörösMaros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság kezelői jogának be jegyzését a volt Körösmenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet használatában lévő állandó tulajdonú védett földterületekre. A bíróság ítélete jogerőssé vált. Időközben a megyei kárrendezési hivatal a szerződéssel nem érintett területeket a II. számú földalap ba kijelölte, és az árveréseket megtartotta. Összegezésül megállapítható, hogy a megállapodást a KörösMaros Vidéki Termelőszövetkezet kezdeményezte azzal a céllal, hogy a természetvédelem alatt álló terület adásvétel, illetve kisajátítás
