Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 7 (172. szám) - Bejelentés interpelláció elmondásának halasztásáról - Dr. Homoki János (FKGP) - az igazságügy-miniszterhez - "Miért nézi tétlenül az igazságügy-miniszter, hogy a milliárdos vagyonvesztők ügyeit vádemelés után a bíróságok a bírói függetlenség álarca mögé rejtve évekre elfektessék?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
2973 A hatályos törvényeket tehát a bírák kötelesek betartani. Ezen kötelezettségüknek akkor tudnak maradéktalanul eleget tenni - és kitűnő szakmai felkészültségüket ismerve eleget is tesznek , ha a hatályos tö rvények megfelelő módon, joghézagmentesen szabályozzák például a bíróságok működésének rendjét. A bíróságokról szóló, sokszorosan módosított 1972. évi IV. törvény, valamint a 123/1973. számú IMutasítás - melyet IMrendelettel módosítottak - rendelkezik a bíróságok ügyvitelének szabályairól. Ezek a jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy a bíróságoknak milyen szempontok alapján kell a beérkezett ügyeket tárgyalásra kitűzni. Így semmi nem kötelezi a bírákat arra, hogy mikor tűzzé k ki az ügyet tárgyalásra, vagyis még arra sem, hogy legalább az ügyek beérkezése sorrendjében tűzzék ki az ügyeket. Létezik ilyen szokás vagy iránymutatás, melyet a bírák a bíróságok elnökeivel alakíthattak ki, azonban jogi szabályozás hiányában ezeket ne m kötelesek betartani, mivel csak ajánlás jellegűek. A tények azt bizonyítják, hogy egyes bírák ezeket egyáltalán nem is tartják be. Ez annál is érdekesebb, mivel az ügy rendezése az igazságügyminiszter hatáskörébe tartozik. Nem tűnt fel senkinek a minisz tériumban, hogy ezt a súlyos, az időmúlás miatt az országnak további vagyoni veszteséget okozó joghézagot megszüntessék. Az ország érdekei megkívánják - különös tekintettel a súlyos gazdasági helyzetre , hogy a nagy vagyonvesztést vagy nagy vagyoni hátrán yt okozó bűnügyeket a bíróságok kötelesek legyenek bizonyos időn belül tárgyalásra kitűzni és tárgyalni. Kérdezem a miniszter úrtól: Miért nézi tétlenül, hogy a milliárdos vagyonvesztők ügyei gyakran évekig elfeküdjenek a bíróságon? A bíróságok ü gyvitelének szabályairól szóló IMutasítást vagy a bíróságokról szóló törvényt mikor kívánja módosítani a joghézag megszüntetése érdekében? Várom miniszter úr válaszát. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra dr . Vastagh Pál igazságügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót. DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Képviselő Úr! Azzal kell kezdenem a válaszomat, hogy azt, amit ön az interpellációja címében megjelölt, a leghatároz ottabban visszautasítsam. (Taps a bal oldalon.) Ugyanis ön - ne haragudjon - olyanokat írt le az interpellációja címében, ami az egész magyar bírói kar tekintélyét, becsületét ássa alá. (Taps a bal oldalon.) Ön ugyanis a címben nem állított mást, mint azt, hogy a bíróságok, a bírói függetlenség álarca mögé bújva, évekre elfektetnek ügyeket. Ez olyan vád, képviselő úr, ami meggyőződésem szerint - nagyon nehéz ezt kimondani - alkalmas arra, hogy a bíróságokba vetett közbizalmat megingassa. Ami pedig a kérdése ire vonatkozik - a kérdéseiben már másképp fogalmazott , képviselő úr: sem a tárca, sem a kormányzat nem nézi tétlenül a bírósági ügyforgalom növekedését. A problémák nem elsősorban a büntetőügyekben vannak. A büntetőügyekben az 1995 májusában - éppen ma egy esztendeje - elfogadott módosítás hatására 10 ezerrel nőtt a befejezések száma. Ez tényszerűen igazolható. Ezt a módosítást egyébként ön nem szavazta meg egy esztendővel ezelőtt. Statisztikai felméréseink szerint országosan az ügyek mintegy 7,4 százalé ka két éven túli. Tudom, hogy ez nagyon sok, és azt is tudom, hogy akinek az ügyét nem tudták két éven túl elintézni, annak az a válasz nem kielégítő, hogy ez csak 7,4 százalék. Ami a tárca lehetőségeit illeti, küszöbön áll az eljárási jogok átfogó korszer űsítése, és ezzel kívánunk a jogalkotáson keresztül eszközöket biztosítani a bíróságok számára, hogy megküzdjenek ezzel a hatalmas ügymennyiséggel. Ami pedig a második kérdésére vonatkozik, képviselő úr: nincs joghézag azon a területen, amit ön említett, c sak több jogszabályt átfogóan kellett volna áttekintenie. Az 1993ban kiadott
