Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 7 (172. szám) - Vaszilij Nyikolájevics Lihacsov, a Tatár Köztársaság Parlamentje elnökének és kíséretének köszöntése - A közraktározásról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmányügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
2936 még az előző kormány időszakában, és szakmai alapon már akkor is lefolytatásra került egy hatpárti egyeztetés. Akkor a kezdeményezés nyilván a Magyar Demokrata Fórum oldaláról indult meg, mi mint ellenzéki képviselők fejtettük ki a véleményünket, és az a tapasztalati rendszer, amely a törvénytervezetben megjelenik, gyakorlatilag valamennyi Házban ülő képviselő véleményét tükrözi. Az előterjesztés az elmúlt év szeptemberében olyan konstrukciót tükrözött, amelyben az a gazdasági célszerűség játszotta az elsődleges szempontot, ami e törvény alapján lehetővé teszi az átmeneti finanszírozást, lehetővé teszi az áru forgatását, és egy új jogintézmény korszerűsített változatát jeleníti majd meg. Azt, hogy a gazdasági bizottsághoz benyújtott módosító indítvá nyok a jelenleg kialakult helyzetben milyen koherenciazavarokat tartalmaznak, azt hiszem, nem a kormány hibájaként kell felróni. Nagyon örülök, hogy a Demokrata Fórum képviselő asszonya visszatért a terembe, mert éppen az ő bírálata volt a legkeményebb és a legkritikusabb, amelyet szakmailag természetesen sok tekintetben a kormány is oszt, épp ezért - egyeztetve az alkotmányügyi bizottság véleményével - mi is azt kérjük, hogy a zárószavazásra majd a következő héten kerüljön sor - tehát két héttel a módosító indítványokról történő szavazás után , ennek elsősorban jogi okai vannak, és ezt az Igazságügyi Minisztériummal is egyeztetni fogjuk. Azt a bírálatot azonban változatlanul vissza kell utasítanom, amely koncepciójában bírálja ezt a törvényt, és az előkész ítettségnek egy zárt klikkhez történő közelítését feltételezi, mert ez soha nem volt szándéka a kormánynak, és - mivel két kormány közös gyermekéről van itt szó - úgy gondolom, nem is lenne méltányos, ha egymással szemben most kezdenénk el olyan vitát lefo lytatni, amely ennek a törvénynek az életképességét is felhozza, illetve meg is kérdőjelezi némely szempontból. A Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium, illetve az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ennek a módo sító csomagnak a benyújtását követően időnként természetesen szerepcserére kényszerült, attól függően, hogy milyen jellegűek voltak ezek a módosító indítványok. Azon lehetne vitatkozni, hogy szerencsése vagy sem az, hogy a Földművelésügyi Minisztérium az előterjesztő , ugyanis egyetlenegy oka volt ennek, mégpedig az, hogy a közraktározási tevékenység jó részét ebből az ágazatból kikerülő árumennyiségre folytatják le. De örököltük az előterjesztői szerepkört is, mert az előző kormánynál is a Földművelésügyi Minisztérium volt e kiválasztott. (Demeter Ervin: De két év eltelt azóta, Zoli!) Tisztelt frakcióvezető úr, valóban így igaz, okosodunk, okosodunk. Önök négy év alatt nem okosodtak annyit, mint mi két év alatt voltunk kénytelenek. (Derültség a bal oldalon .) Tehát ilyen szempontból értem az érvelést. (Demeter Ervin: És szerényedtek is!) Igen, egyébként szerényen elismerjük az eredményeinket is. (Csépe Béla: Ez a szakértelem kormánya!) Igen, ez a szakértelem feltételezhetően száz százalékkal jobb. A Kereszté nydemokrata Néppárt szakmai hozzászólásából éppen ez vissza is köszönt, mert a Kereszténydemokrata Néppárt ennek a törvénynek a feltétlen támogatásáról és megszavazásáról biztosította a kormányt, amit csak értékelni tudunk. Itt már látszik, hogy a szakérte lem kettőnk között egy kiegyenlítő tendenciát kezd mutatni, amely a jövőre nézve sem lesz haszontalan, s ez a többi törvény előkészítésében is meg fog mutatkozni. De a politikai vitától térjünk vissza a szakmaira, ha már egy kivételes eljárásban történő tá rgyalásról beszélünk. Az a kérdéskör, hogy az áfafizetési kötelezettség, a közraktárjegynek mint értékpapírnak a forgalmazása milyen technikai szabályokkal kell hogy működjön, mennyiben kell ennek konvergálnia az adótörvényekkel, azt hiszem vitathatatlanul a Pénzügyminisztérium kompetenciájába tartozik. Tehát semmi csodálkoznivaló nincs azon, hogy egyes módosító indítványok képviseleténél a kormányzat nevében nem mindig az előterjesztő, hanem a szakmailag arra legfelkészültebb és döntési jogosítványokkal is rendelkező szaktárcát illette meg a nyilatkozati jog. (11.50) Ami a felügyeletet illeti, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vagy a Bankfelügyelet milyen módon és hogyan viszonyul egymáshoz, úgy hiszem, ebben a törvényben - részben a
