Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 7 (172. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - SZALAY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - LÁNYI ZSOLT (FKGP):
2911 pontokat illetően új jelentkezések törté ntek. Ezt tisztáztam a mai ülésnap kezdetén, és ennek megfelelően került kiosztásra a napirend előtti felszólalások jegyzéke. Megadom a szót Szalay Gábor úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm. Tisztelt Elnö k Asszony! Kádár Béla képviselőtársunk egy gyönyörű álom szertefoszlásáról beszélt. Ez valóban egy álom volt - egyesek részére álom, mások részére viszont kemény kötelezettség vállalása és teljesítése lett volna. Én visszaemlékszem ebben a végeláthatatlan expóvitában, amit itt a parlament évek óta folytat - a remény legkisebb esélye nélkül, hogy valaha ebben közös álláspontra tudnánk jutni , visszaemlékszem egy gazdasági bizottsági vitára, amely talán az első volt az expó ügyében. Nagyon sokan vettek részt , tele volt a terem, különféle érdekképviseletek és különféle intézmények megbízottai hallatták ott a hangjukat, véleményüket, szavukat. Nagyon jól kettéválasztható volt a két csoport, amelyik egymással vitatkozott. Az egyik csoport képviselte az expót aka rók táborát, azok, akik reméltek: reméltek kapni valamit az expó megrendezésétől. Egyértelműen ezek közé tartozott a Szállodaszövetség, a szállodákat képviselő érdekképviselet, amelyek reméltek kapni sok vendéget, sok fizető vendéget. Ezek közé tartoztak a különféle vállalkozói érdekképviseletek, amelyek szintén reméltek kapni - eszük ágában nem volt saját pénzzel beszállni, hanem biztos megrendeléseket reméltek kapni az expótól. És ide tartoztak a különféle tanulmányokat készítő intézmények, amik szintén r eméltek kapni: feasibility studyk megrendelését, jól fizető tanulmányok elkészítését. A másik oldalon volt a reálszféra, az, akinek ezt biztosítani kellett volna. Igen, ide tartozott a Pénzügyminisztérium, amely keményen ellenezte, és azért ellenezte, mert valakinek a pénzt minderre biztosítani kellett volna. Ide tartozott az Állami Számvevőszék és ide tartozott, igen, a főváros is. Tehát jól elválasztható volt, hogy nagyon akarták az expót akik kapni akartak, és bizony kemény fenntartásokat hangoztattak az ok, akikre mindez kötelezettségeket hárított volna. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Lányi Zsolt úrnak, Független Kisgazdapárt. LÁNYI ZSOLT (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház ! Hölgyeim és Uraim! A mostani hozzászólásomban szeretnék arra utalni, hogy előttem szóló képviselőtársam, Kádár Béla, feltehetően arra gondolt mint gazdasági szakember, hogy a privatizációs lehetőségek egy expó megrendezése esetén esetleg fölértékelték vo lna azokat az objektumokat, értékeket, amiket ebben az országban lehet találni, és akkor talán nem kellett volna elég alacsony áron - hogy úgy mondjam - elkótyavetyélni az államnak a még meglévő kis vagyonkáját, mint ahogy ez történt az elmúlt évben. Aztán itt a hozzászólással kapcsolatban Kádár képviselőtársam arról is beszélt, hogy bizony, ha vállalkozóbarát lett volna ez a kormány, akkor figyelmet fordított volna arra, hogy mit jelentett volna a kisvállalkozóknak, mit jelentett volna a kisebb lehetőségek kel és kisebb tőkével működő, de igen sok helyen megjelenő turizmusban az értékesítési lehetőség, a gazdálkodás stabilitása, esetleg föllendítése. Tehát egy vállalkozásbarát kormánynak elsődleges feladata lett volna, hogy az expót támogassa, és azt ne utas ítsa el. Nem beszélek a művészvilágról, nem beszélek az előadóművészekről, nem beszélek azokról a kulturális vállalkozásokról és reményekről, amelyeket ezek a kultúrában szereplő színészek, művészek vártak az expótól, várták, hogy Magyarország megmutathass a magát a világnak. Utoljára még azt szeretném megemlíteni, hogy Kádár képviselőtársamnak a magyar álomról mondott dolga az igenis komoly dolog. Az első felszólalásomban is említettem: vissza kéne adni a magyaroknak az önbizalmát, az önbecsülését. Mert meg kell jegyeznem, hogy a millecentenárium
