Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KAPRONCZI MIHÁLY (független):
2885 is tesznek és nyilvánítanak. Végezetül a politikai minősítéssel kapcsolatban arra kívánom felhívni a figyelmüket, hogy a magam részéről kétféle, két típusú kritikával nem t udok mit kezdeni. Az egyik típusú kritika az, amely elvárja a hivataltól, hogy ott lépjen fel, amely területen nincs kompetenciája; a másik típusú kritika, amely úgy áll hozzá a hivatal működéséhez, hogy sem a hivatal döntéseinek, sem a bírósági döntéshoza talnak - amennyiben megerősíti a hivatal döntését - semmiféle realitást nem szán, és e tekintetben a hivatalt és a versenypolitikai kérdéseket úgy állítja be, mint amely egy szükségszerűen működő, felesleges intézmény. Tehát ezzel a típusú kritikával a mag am részéről nem tudok mit kezdeni, ezért hívtam fel az önök figyelmét arra, hogy a határozati javaslattal, annak elfogadásával önök politikai minősítésre hivatottak, és ezt fogják megtenni. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : K öszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az együttes általános vitát lezárom. Mivel az országgyűlési határozati javaslathoz módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor, az előterjesztés elfogadásáról döntünk. Kérdezem, vane ezzel kapcsolatban bá rkinek észrevétele. (Nincs jelzés.) Jelzés nem érkezett. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalra holnap délután kerül sor. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : A mai napon napirend utáni fe lszólalásra jelentkezett Kapronczi Mihály képviselő úr, független. Megadom a szót. KAPRONCZI MIHÁLY (független) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Rövid időn belül immár harmadszor kell igénybe vennem a tisztelt Ház figyelmét a mezőgazdasági kistermelő k egyre tragikusabbá váló helyzete miatt. Nem véletlenül használom ezt a jelzőt, hiszen halmozottan, több irányból jelentkező gazdasági nyomás nehezedik ezekre az emberekre. Ez előbbutóbb lehetetlenné teszi tevékenységüket, melynek következtében nagymérté kben csökkenni fog a gabona, a hús- és a tejtermelés. Lehetséges, hogy az importérdekelt lobbynak ez előnyös, de az ország alapvető érdeke, hogy a tönkrement kistermelők nagy tömege ne váljon a költségvetésre szoruló szociálissegélyigénylővé. Ilyen jelle gű tevékenységekkel foglalkozó választóim között járva, Biharban, konkrétan Szentpéterszegen, elképedve tapasztaltam azt, hogy a hízott sertéseket az elmúlt héten már 110 forintért vásárolták fel kilogrammonként, és 62 napos fizetési határidőt ígértek a fe lvásárlók. Ezelőtt két héttel még 135 forint volt a vételár, 42 napos fizetési határidővel. Erről a tárcának az lehet a véleménye, hogy ez a piacgazdaság. Ezzel szemben nekem az a véleményem, hogy ez éppen az ellenkezője, mert kartellbe tömörült vállalkozó k kíméletlenül alacsony felvásárlási árakat diktálnak. Ezt igazolja az a tény, hogy egyszerre változtatnak árakat és fizetési határnapokat. A sertéstartók tehát egy egységes árral állnak szemben, mely gyakorlatilag az ő szempontjukból éppen úgy működik, mi nt a régi állami felvásárlási árak - ezért a kormányt szidják. A kormány meg is érdemel némi kritikát, mivel úgy tűnik, hogy nem látja el a piacfelügyeleti és szabályozási funkcióját ezen a területen az érvényes törvények alapján. Ez a magyarázata annak, hogy a termelő nem érti, hogyan lesz az ő 110 forinton felvásárolt sertéséből a hentesüzletben 4500 forinton megjelenő sertéshús. Az érthető és a költségvetés szempontjából elfogadható, hogy a 20 forintos benzinből hogyan lesz 125 forintos benzin, mert a
