Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - GYŐR SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - GYŐR SÁNDOR (MSZP): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
2880 Leírásában arról beszél, hogy az erdő abszolút területe, mind az aránya, mind az egyéb művelési ágakhoz Európában igen változó, és ez az arány eltérő gyakorlatot határoz meg az erdősítésben, az erdők ország területéhez viszonyított arányában. (19.10) Ezért - és ezzel egyetértek - egy speciálisan magyar erdőtörvényt kell alkotni, arra tö rekedve, hogy a legtöbb pozitív elemet foglalja magába más országok szabályozásából, illetve leginkább megfeleljen a hazai célkitűzéseknek. Ezek közül ki kell emelni, hogy az erdőben szegény országok közé tartozunk, illetve hogy a mezőgazdasági művelésbe v ont terület világviszonylatban is igen magas aránya miatt a még meglevő természetszerű erdők legkisebb mértékű fogyatkozását, illetve átalakulását is meg kell akadályoznunk. Ezért tartom különösen fontosnak olyan erdőmérnök- és agrármérnökköröknek közös e rdőtelepítésre vonatkozó előterjesztését, és ezért tartom fontosnak azt a javaslatot, amelyet a FideszMagyar Polgári Párt képviseletében tettünk többen, hogy kiemelt fontosságot kell tulajdonítani az erdőtörvényben az új erdők telepítésének, az alföldfásí tási kormányprogram megvalósításának; különösen a közmunkákról szóló törvényi szabályozás keretében, különösen akkor, amikor a DunaTiszaközének az elsivatagosodását megakadályozó kormányprogramnak a küszöbén állunk és akkor, amikor az európai integrációb an várhatóan a mezőgazdasági termékmennyiségek, a kvóták a mostanihoz képest korlátozottabb mértékben kerülhetnek be az európai közös piac országaiba. Az alföldfásítási kormányprogram 1 millió 200 ezer hektárt tervez eddig mezőgazdasági rendeltetésű földte rületből erdősítésre. Ez 15 éves program. Ennek legnagyobb része kormányprogramként valósulna meg, kormányzati beruházásként. Az integrálódás folyamatában különösen nyomatékot kap majd ez a program, mert a mezőgazdasági termelés ésszerűsítésével egészen 20 aranykoronáig szabadulhatnak fel szántó, legelő, szőlő, gyümölcs- és esetleg gyepművelési ágú földterületek az erdőtelepítés számára. A kárpótlási földárverések során számtalan olyan új földtulajdonossal számolhatunk, aki lakóhelyének távolesése, a mez őgazdálkodás várható gazdaságtalansága, technikai felszereltsége következtében parlagon hagyhatja - ha hagyjuk - a földjét. Ezeknek az országosan jelentős területet jelentő parlagoknak az egyetlen hasznosítása az erdősítés lehet, mondjuk mi, erdészek, némi elfogultsággal. Lehet, hogy mások az optimális biológiai hasznosításban más művelést is felsorolhatnak. De úgy gondoljuk, hogy a társadalom szempontjából a legjelentősebb többletértéket az erdő hozhatja, amely nemcsak a tulajdonost, hanem a nemzetgazdaság ot is gazdagíthatja, és így - különösen az Alföld esetében - politikai kérdéssé is válik. Ez a program évi 80 ezer hektáros feladat, méreteiben meghaladja az eddigi két nagy, kormányzatilag támogatott országfásítási programunkat, a harmincas és az ötveneshatvanas évekbelit, amiben az én nagyapám és édesapám is részt vett. Mit jelent a parlagok felszámolásán és a tulajdonos hosszú távú anyagi érdekeltségén túl az új erdők létrehozása? Mindenekelőtt környezet- és talajvédelmet. Csökkenti az eróziót, a levegő és a vizek szennyezettségét, kulturált pihenést, fizikai és szellemi felfrissülést nyújt az emberi szervezetnek, esztétikai megjelenésében tájépítési kategória. Jelenti az élőhely fejlesztését. A fás kultúrák mellett megjelenik a kísérőcserje és a gyepveg etáció, amely a fauna legegyszerűbb, talajban élő mikroszervezeteitől a nagyvadig létrehozza a különböző körülmények determinálta életközösséget. Jelenti a fa az egyetlen újratermelhető, megújítható nyersanyag- és energiaforrást, márpedig 18,5 százalékos e rdősültségével hazánk a fában szegények közé tartozik. Az erdősültségi adottságokkal alig rendelkező Alföld jelentős felszabaduló területén létesített gyorsan növő, ültetvényszerű erdők - a nagy faproduktum mellett - biztosítják az erdős területek otthonos és kívánatos, természetszerű vagy természetszerűhöz közel álló erdők tenyészetének fenntartását. Ültetésük és felnevelésük új munkalehetőséget kínál e vidék lakosságának, csökkenti ez országrész munkanélküliséggel kapcsolatos gondjait.
