Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. május 6 (171. szám) - Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ):
2871 átmenet nehézségeitől és a kockázataitól tartva - a törvénytervezetet előkészítők inkább a túlszabályozást, a biztonságot választották, ezér t sok olyan, részletekre is kiterjedő, az erdőgazdálkodót fölöslegesen korlátozó szabályozást javasolnak bevezetni, ami az európai gyakorlatnak ellentmond. E kérdések véleményem szerint - a tulajdonosi célok egyre markánsabb megfogalmazódása után - jó néhá ny pontban e törvény módosítását is ki fogják kényszeríteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány kérdésben kiegészítő megjegyzéseket tegyek, és ezeket megfontolásra javasoljam. Az erdő léte elsőrendű közérdek. Jóléti szolgáltatásainak élve zete minden állampolgárnak ősi jussa, elemi joga. Ezért az erdő bárkinek csak közérdekből korlátozott tulajdona lehet, amellyel tulajdonosa csak a közérdeknek is megfelelő, hatóságilag meghatározott módon gazdálkodhat. Állami tulajdonú erdő esetén a közérd ek szolgálata fokozottabban elvárható és egyszerűbben végrehajtható. Ezért az állami erdőtulajdon távlatilag nem csökkenhet, közérdekű szolgáltatásainak emelése e törvénnyel összhangban megvalósítandó közfeladat. Az állam tulajdonosként köteles az erdővel szembeni igényeket magasabb szinten biztosítani, akár az erdőgazdálkodásban elérhető közvetlen gazdasági eredményének terhére is. Ezért indokolt az államnak mint tulajdonosnak a kötelezettségeit e törvényben szerepeltetni. Ezt nem azért mondom, mintha a ma gántulajdonosok rosszabb gazdái lennének az erdőnek, de a jóléti, közérdekű szolgáltatások jobban elvárhatók az állami tulajdonban lévő erdőktől. E kötelezettségnek azonban csak akkor tud eleget tenni, ha a tulajdonában levő erdővagyon tartósan állami keze lésben marad, és e céloknak megfelelő szervezeti struktúrában működik. Jelenleg erre nincs teljes mértékben garancia, hisz a jelenlegi szabályozás szerint a Pénzügyminisztérium szinte bármikor eladhatja ezeket. Biztosítani kell az állami erdők forgalomképt elenségét annak érdekében, hogy a több célú erdőgazdálkodás egész társadalmat szolgáló tartamos megvalósulása létrejöjjön. Ez alól csak különleges esetekben, társadalmi konszenzus mellett lehet felmentést adni olyan állami erdőtulajdonra, amely területileg nem meghatározó, és más, szintén magasabb szintű társadalmi érdekeket szolgáló célt kíván megvalósítani. Az erdészeti hatóságnak az ország egész területére kiterjedő felügyeletét úgy kell biztosítani, hogy az annak erőforrásait a leghatékonyabban hasznosí tsa, a lényegi, szabályozási, ellenőrzési kérdésekre koncentráljon. Ezért az 5 ezer négyzetméter alatti erdőterületek esetében a törvény rendelkezései közül a telepítésre, a felújításra és a fakitermelésre vonatkozó előírásokat tartjuk fontosnak. Bevezetés re javaslom a szórványerdők fogalmát; valamint a 6 hektárnál kisebb, más erdőterülettel természetben nem érintkező, nem összefüggő erdők esetén javaslom, ne legyen szükség az éves tervek készítésére, fakitermelési engedélyek kérésére. Ezeken a területeken az erdőgazdálkodó kevesebb kötöttség mellett, szabadabban gazdálkodhassék. A szigorúbb szabályozásra inkább a nagyobb erdőterületeken van szükség, amelyek ökológiailag értékesebbek. Erre mindenekfelett az erdészeti hatóság tehermentesítése miatt van szüksé g. Ugyanezen célból javaslom, hogy az éves tervek esetében bejelentési kötelezettsége legyen az erdőgazdálkodónak, aminek módját, elmulasztásának szankcionálását alacsonyabb szintű jogszabályban lehet részletesen szabályozni. Meg kell ugyanis jegyeznem, ho gy a bírságok összegét nem célszerű fix összegben meghatározni, hisz az az inflációval évek alatt, évről évre változhat - ezt célszerű lenne figyelembe venni, vagy esetleg a fa árához, a fa értékéhez kellene kötni. Az erdőgazdálkodó gazdasági eredményének korlátozása erdőtervezésen és erdőfelügyeleteken keresztül csak abban az esetben indokolt, ha az a társadalmi igények érvényesülését akadályozza. Ezekben az esetekben azonban szükséges és helyénvaló az állami támogatás, kártalanítás. Ezt az elvet érvényesí teni kell a törvényben és az annak végrehajtását rendező rendeletekben, szabályzatokban.
